Ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul fejezze be az általa indított háborút, és azonnali hatállyal vonja ki a csapatait Ukrajnából! Követeljük a nemzetközi közösségtől a háborús bűnök kivizsgálását, és az agressziót indító Putyin elnök hágai bíróság elé állítását! (Orbán Viktor – sem.)
Egy mondat a zsarnokságról, és még egy. Amely csak nem bír kijönni, kiszökni, kióvatoskodni, kicsöndeskedni Orbán Viktor és vagy kétszáz közvetlen és sokszor ennyi okvetlen hűbéresének a szájából éppen hét egész hónapja. Békét akarnak minden erejükkel, kidagadnak az erek a halántékukon az erőlködéstől, de a kézenfekvő mondatot az istennek nem tudják kinyögni, inkább nyögve nyelik a bávatag békevágyat. Mondják, békét akarnak, de ötös számú ketreckarcosukban rég elfogyott a türelem ahhoz, hogy eltagadja, örömmel látnák a „latorállam Ukrajnát” donyecki-luhanszki területeitől megfosztva. Sőt, igazán annak örültek volna, ha Oroszország sikerrel szállja meg a szomszédos országot úgy ötven évre ideiglenesen, hogy revansot lehessen venni a magyarokat ért sérelmeken, a valóban ostoba nyelvtörvényen, például. De kérem szépen, bizonnyal nem tud egy tömegsír annyira icipici lenni, ami már nem túl nagy bármely égbekiáltó szomszédságpolitika örvén.
Nincs annál abszurdabb, amikor a Nemzetközi Űrállomást megszégyenítő sebességgel repkedő Szijjártó Péter lelassul kicsinyég egy New York-i járdán, és elmagyarázza, hogy „mindazoknak a kihívásoknak, amelyekkel a világ most szembenéz, igazából a szankciók az okai, és nem közvetlenül a háború”. Igazából a szankciók, és nem közvetlenül a háború. Tegyük fel e helyt azt a forintos kérdést: lenne szankció, akár csak egyetlen ócska szankciócska, ha nincs háború? Péter, drága, jönne ki a táblához, és eldöntené az állítást?! Jó válasz. Ha nincs háború, akkor nincs szankció sem, vagyis nincs energiaválság, nincs infláció, nincs ezerforintos kenyér, 18 fokos kormánytisztviselőláb. Van persze főispán doszta, meg szívhang, meg apaférfianyanő, de ezek akkor másról terelnék el a figyelmet, és nem a súlyos válságról.
Tudta Orbán, bizony tudta minden idegszálával, hogy az alattomban megvásárolt hárommillióban alig van több kohézió egy elfuserált fasérozottnál, amiből kifelejtődött az a fránya tojás, a százforintos formáját neki. És ha bizony lehull a lepel, a 93 ezer négyzetkilométeres malaclopó, amit a valóság elé feszítettek az „Óvodacsoport-kilátó és meggymagszottyasztó Szeléndek község határában GOV-HEFOP 1526” uniós pályázat elsikkasztott pénzéből lenyesve pár milliárdocskát, akkor ott fest a valóság a maga förmeteg iszonyatával.
És ha eltűnik a konjunkturális reálbér-növekedés és a munkapiac-gyarapodás ténye, és fogy a magyarnak a pénze is, akkor eresztékeiben esik szét a nemzet együttküszködés rendszere.
Egyébként a felszólító mód nem ellensége a Fidesznek. A külgazdasági és külügyminiszter korábban a magyar kormány nevében felszólította az Európai Bizottságot, hogy fejezze be a titkos tervek készítését az ENSZ migrációs csomagjának kötelezővé tételére. Orbán pedig többször felszólította a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit. Szijjártótól azonban most csak annyi tellett az ENSZ-közgyűlés közben, hogy kifejezte: jó lenne, ha az atomerőmű környékén mindenfajta harci cselekményt végre beszüntetnének. De mégis, kik? Ők? Egyszer csak mindenki eldob minden ölésre alkalmas dolgot, és mint aki jól végezte dolgát, haza megy? És miért csak jó lenne? A legnagyobb európai atomreaktor körüli katonáskodás akkora radioaktív felhővel fenyeget, amekkorát rég látott a világ. Ha Putyin az agresszor, mely minősítést viszonylag stabilan meg tetszettek találni mára, akkor mi a bonyolult abban a mondatban, hogy az atomcsapással fenyegető agressziót fejezze be, aki odaarcátlankodott, fenyegetve a békés világot: Oroszország. Vegyen gázt és olajat egy tömeggyilkostól, akinek három mississippi aligátor volt a keresztanyja. De egy európai kormány ne Moszkvába szaladgáljon, hanem járja le a lábát azért, hogy a függetlenséget legalább az energetikai portfólióban megvívja, ha már politikailag nem sikerült valamilyen rejtélyes, harminc évre titkosított okból. Unokáink is bánni fogják.
