- Így vagy úgy, de befűtenek a magyarországi kulturális intézmények, és remélhetőleg nem a színpaddal kell

Az energiaköltségek akár tízszeresére növekedése a kulturális intézményeket is kilátástalan, de legalábbis nagyon nehéz helyzetbe hozza. A rezsiköltségek csökkentése egységes döntéssel nem lehetséges, a múzeumokban lévő műtárgyakat, a koncerttermekben lévő hangszereket is adott páratartalom és hőmérséklet mellett kell tárolni, használni.

Fűteni tehát muszáj akkor is, ha a közönség kabátban is végigülné, és a fellépő művészek hidegben is végigjátszanák az előadásokat. A világításon is nehéz érdemben spórolni, hacsak nem mindenütt a Black Comedyt vagy a Dohány utcai seriffet játsszák.

Korábban Gulyás Gergely miniszter a Népszava kérdésére azt mondta, hogy a kulturális intézmények esetében a fenntartó dönti el, hogy miként kezeli a rezsiválságot.

Az önkormányzati fenntartású színházak, művelődési házak, könyvtárak működése, nyitva (vagy zárva) tartása az egyes települések döntéseitől függ, az állami intézményeknek viszont „a takarékoskodást példamutató módon saját magán kezdő” kormány 25 százalékos energiamegtakarítási célt írt elő – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfő esti közleményéből.

„Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a KIM felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig (azaz a mai nappal bezárólag) intézményre vonatkozóan energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő – tudatták az MTI híre szerint. A tájékoztatás szerint a javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja.”

Megkérdeztünk állami kulturális intézményeket – a Müpát, a Nemzeti Színházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és a Zeneakadémiát –, tudják-e teljesíteni az energiamegtakarítási célt, dolgozik-e náluk olyan munkatárs, akinek megvan ehhez a megfelelő tudása és kaptak-e segítséget a kormánytól.

„Igen, megerősítjük, hogy a Zeneakadémián a javasolt cél eléréséhez van kijelölt munkatársunk, aki kapcsolattartó is, van tudás és szakember is. A műszaki igazgatóságunk szokványos időkben is folyamatosan figyeli az energiafelhasználásunkat. Igen, a kormány adott segítséget a megtakarítási terv elkészítéséhez, a napokban kaptunk információt a feladatról” – írták megkeresésünkre.

A Magyar Teátrumi Társaság hétfőn a Nemzeti Színházban ülésezett. A tanácskozáson öt ágazati munkacsoport jött létre „a további párbeszéd és egyeztetések segítésére gazdasági, fejlesztési-energetikai, foglalkoztatási, mecenatúra/szponzorációs és operatív területen.” A megbeszélésen jelen volt Pataki András helyettes államtitkár is, mint ahogy szeptember 15-én Hoppál Péterrel együtt elkísérte szintén a Nemzetibe miniszterét, Csák Jánost, hogy találkozzanak Vidnyánszky Attila igazgatóval és munkatársaival, sőt még a „próbafolyamatokba is betekintettek”. A Nemzeti Színházat is kérdeztük a mostani helyzetről, de további időt kértek a válaszra.

Az intézmény kedden közleményt adott ki a miniszteri látogatásról, amelyben azt írták: „A próbák után Csák János miniszter úr és delegációja megbeszélést tartott Vidnyánszky Attilával az európai uniós szankciós politika következtében várhatóan kialakuló intézményi nehézségekről. Megállapodtak, hogy a Nemzeti Színház a megnövekedett üzemeltetési költségek között is megőrzi a nemzeti kultúrában betöltött stratégiai szerepét. Miközben a teátrum megfelel a növekvő rezsiköltségek miatti takarékosság követelményeinek, továbbra is a törvény által előírt módon kiszolgálja nézőit. Miniszter úr biztosította Vidnyánszky Attilát, hogy a 2023-ban rendezendő nemzetközi Színházi Olimpiát a magyar kulturális kormányzat változatlanul támogatja.” (A kormány 6,8 milliárd forinttal támogatja az eseményt – a szerk.) Tehát a közlemény nem tér ki rá, hogy a Nemzetiben konkrétan milyen megszorítások várhatók a jelenlegi helyzetben.

Székesfehérváron rettentő számokkal szembesült a Vörösmarty Színház társulata a napokban tartott évadnyitó társulati ülésen: míg 2021-ben kb. 9 millió, 2022-ben már 54 millió, 2023-ban várhatóan 215 millió forintra rúg az áramszámla. Ezért Fehérváron, mint arról Cser-Palkovics András polgármester is beszélt, elképzelhetőnek tartják, hogy januárban és februárban bezárják a színház épületét de az intézmény vezetése dolgozik egy terven, amely összegzi, hogy miként vészelik át ezt az időszakot. Az esetleges bezárásról legkésőbb október végén döntenek.

„A Magyar Nemzeti Múzeum a legnagyobb hazai múzeum, számos vidéki tagintézménnyel, ezért a rezsiemelkedés súlyosan érinti az intézményt. Mivel a megtakarítási terv most készül, ezért döntés nem született még a megtakarítás elemeiről” – válaszolta lapzártánk után a Magyar Nemzeti Múzeum megkeresésünkre. Arról is írtak: a megtakarítási terv elkészítéséhez kaptak a kormánytól segítséget, a minisztériummal hetek óta folyik az egyeztetés a feladat előkészítésével kapcsolatban, amelynek elvégzése érdekében a múzeum számos munkatársa dolgozik. Arra kérdésünkre, mennyivel nőtt meg a Magyar Nemzeti Múzeum energiaköltsége, közölték: „A múzeum tavalyi gáz- és áramköltségei megközelítették a 120 millió forintot. Az idei költségek várhatóan a tavalyi költségek sokszorosát teszik ki, azonban pontos számokkal egyelőre nem tudunk szolgálni.”

Kérdéseinkre eddig sem a Petőfi Irodalmi Múzeum sem a Szépművészeti Múzeum nem válaszolt. Értesülésünk szerint a KIM felügyelete alá tartozó intézményeknek a minisztériummal kellett egyeztetni a válaszukat, ami a tárcánál fennakadt. Úgy tudjuk, az intézmények időre elkészítették az energiamegtakarítási intézkedési terveiket, ám a jelek szerint ennek részleteit a KIM nem akarja a nyilvánossággal megosztani.