Az első félévben 625 milliárd forintnyi terven felüli bevétel folyt be a költségvetésbe az elmúlt években kiutalt, ám a minisztériumok által fel nem használt költségvetési támogatásokból – derül ki a Magyar Államkincstár napokban nyilvánosságra hozott első féléves adataiból. További 500 milliárd forintot tesz ki a terven felüli áfa-bevétel, ami az "előirányzott" öt százaléknál jóval magasabb inflációnak köszönhető.
Csak e két tételből több mint 1100 milliárd forintnyi nem tervezett bevétele származik a kormánynak, vagyis kis jóindulattal nagyon komoly szociális- és vagy rezsitámogatási programot tudna kidolgozni a kormány háztartásoknak és az önkormányzatoknak. További száz milliárd forinttal növelhető lett volna a mozgástér, ha a kormány szorosabban fogja a kiadásokat, s az így megspórolt mintegy 1500 milliárd forintból olyan célokra is jutna, mint az tanárok béremelése.
Költségvetési maradványok minden évben keletkeznek: egyes minisztériumok a lehető legtöbb pénzt lobbizzák ki előkészített vagy kevésbé előkészített projektekre, ám több esetben is előfordul, hogy az adott projekt szükségtelen, vagy épp nem megvalósítható. Ilyenkor a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat a kormány elvonja, ami a folyó évben költségvetés bevételeként jelentkezik. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy ezekből a maradványokból egész évben mintegy 240 milliárd forint jön össze.
Ezzel szemben az derül ki a Magyar Államkincstár elszámolási adataiból,
hogy az arra kötelezett költségvetési intézmények csak az első félévben 865 milliárd forintnyi maradványt fizettek be, vagyis 625 milliárd forintnyi nem tervezett bevétel keletkezett.
Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években a Covid-járványra hivatkozva kormány számolatlanul szórta a költségvetési pénzeket, így a korábbi évekhez képest jóval jelentősebb összeget nem tudtak a minisztériumok elkölteni. A másik ok a jóval szigorúbb elszámolás: a kormány a választások után szembesülve a költségvetési hiánnyal, illetve a háborús többletkiadásokkal, minden lehetséges szabad forintot visszakövetelt a tárcáktól. A 625 milliárdos terven felüli bevétel nemzetgazdasági mércével is jelentős, hisz ez az összeg idén várható GDP egy százalékára rúg.
A hiány elérte az éves cél 91 százalékátMég életbe sem lépett, de már összeomlott az Orbán-kormány 2023-as költségvetéseA gazdasági és energiaválság alaposan felforgatta a 2022-es költségvetést is: az államháztartás hiánya a legfrissebb augusztusi adatok szerint már elérte a 2872 milliárd forintot, az egész évre tervezett 3152 milliárdos hiánycél 91 százalékát – vagyis összességében nem áll túl jól az idei büdzsé. A hiányt alapvetően két tétel okozza: a kormány választások előtti pénzszórása (családosok szja-visszatérítése, fegyverpénz, 13. havi nyugdíjak kifizetése), amely alsó hangon 1500 milliárd forinttal dobta meg a kiadásokat, a másik hasonló nagyságrendű tétel az uniós támogatások megelőlegezése. Ugyanis Brüsszel csak minimális mértékben utal a magyar kormánynak, miközben az szorgalmasan költi a meg nem érkezett pénzeket – ez pedig a hiányt növeli.
Vagyis az elfogadotthoz képest jelentősen átalakult a 2022-es költségvetés szerkezete. A várható pluszbevételek és pluszkiadások mértékéről a Pénzügyminisztérium egyetlen tájékoztatót nem adott ki, sőt sajtótájékoztatókat sem tart évek óta. A havonta kiadott költségvetési jelentésekből sem derül ki, hogy a kormány a megváltozott körülmények között, miként akarja felhasználni a terven felüli többletbevételeket, pedig ezekből juthatna bőkezűbb támogatásokra az energiaválság közepén, de a tizedéből egy jelentős pedagógus béremelésre is futná. Igaz, kiadási oldalon nagy a bizonytalanság, főként az energiaszámlák miatt, hiszen például nem tudni, hogy a távfűtés rezsicsökkentettárainak fenntartásához szükséges közel ezer milliárd forintot a kormány honnan akarja előteremteni.
Jól jön az Orbán-kormánynak az infláció, az árak elszabadulása miatt jócskán híznak a költségvetés áfabevételeiTöbb száz milliárd ment stadionra, programokra
Nemcsak a nem tervezett bevételek, de a felesleges kiadások visszafogásával is több száz milliárd forintos mozgásteret teremthetne magának a kormány.
Az év első fele még egyértelműen a pénzszórásról szólt: ez nemcsak a választási osztogatásokból, de a kormány magára költött kiadásaiból is látszik. Az első félévben a csak a Pénzügyminisztérium új épületére 18 milliárdot fizettek ki, így felújítás költsége már 64 milliárd forintnál jár. De az akkor még létező állami vagyonért felelős miniszter 21 milliárd forintért vásárolt cégeket és 130 milliárd forinttal támogatta az állami vállalatok működését, s ez a 150 milliárd sem volt betervezve a büdzsében, vagyis pluszkiadás.
Rengeteg plusz pénzt vittek el a hazai nemzetközi sportremények – vizes vb, kézilabda vb -, ezek megrendezésére egész évre 10,1 milliárdot terveztek, ezzel szemben csak az első félévben 51 milliárdot költöttek el. A 2022-es költségvetés egy fillért sem szánt budapesti új atlétikai stadion építésre, ennek ellenére az első félévben már 26 milliárdot kifizettek ki rá, de még további 32 milliárdot ad a kormány a módosított finanszírozási tervek szerint – derül ki a MÁK adataiból. A kormányzati kommunikációra eredetileg is horribilis összeget, 18 milliárd forintot szántak, ám a kormány saját hatáskörben az éves kiadásokat 46 milliárd forintra emelte, míg a külügy „szakmai programok támogatására” 103 milliárdot költött el a tervezett 1,6 milliárddal szemben.
Csak ez a néhány tétel 400 milliárdos terven felüli kiadást jelent, amelyek részleges csökkentésével más, jelenleg fontosabb célokra is juthatna az adófizetők pénzéből.
