Elindult hétfőn a pedagógusok gördülő sztrájkja, egyelőre azonban nem sok látszik belőle. Lapunknak még a Pedagógusok Demokratikusok Szakszervezeténél (PDSZ) sem tudtak pontos számot mondani arról, hogy hány iskolában és hány pedagógus vesz részt a munkabeszüntetésben.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője lapunknak elmondta, hogy a hét első napján legkevesebb tizenegy intézményből kaptak jelentést, de ez sok helyről csak napokkal később érkezik be. „Nincs sok adatunk“, de azt látni, hogy az ország több részén - Budapest mellett Pécsen és Nyíregyházán is - van valamilyen sztrájk, még egyházi iskolában is. Azt ugyanakkor ott nem engedték, hogy nyilvánosságra kerüljön az iskola neve – mondta az ügyvivő.
Nagy Erzsébet arról is beszámolt, hogy
sok iskolától maguk a sztrájkolók küldik el a sajtót, mert tartanak az igazgatók retorzióitól, amennyiben nyilatkoznak vagy az épület előtt fényképezkednek.
Szavai szerint „minden félelemvezérelt“, de nem szabad bedőlni a fenyegetéseknek, mert "a kollégák nem az intézmény nevében nyilatkoznak, hanem a sajátjukban, amihez joguk van, ahogy ahhoz is, hogy az iskolájuk kapujába álljanak és fotózkodjanak". Mint fogalmazott, azok a retorziók, amelyeket eddig kilátásba helyeztek, nem jogszerűek, mert nem arányosak.
Felmentették a polgári engedetlenségben részt vevő igazgatóhelyettest, több mint ezer tüntető vont élőláncot a miskolci Herman Ottó Gimnázium köré– Néhány órás polgári engedetlenségért nem lehet valakit kirúgni, sem leváltani a posztjáról, ahogy az például a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgató-helyettesével történt
– mondta. Ez utóbbi esetet leszámítva Nagy Erzsébet úgy tudja, a fenyegetéseket a még sehol nem váltották be, korábban azonban olyan is előfordult, hogy valakit leváltottak a munkaközösség éléről, vagy csökkentették a pótszabadságait - ezek is mind jogellenesek voltak a PDSZ szerint.
Nagy Erzsébet szerint az is „elviszi a fókuszt“ a sztrájkról, hogy több helyen fekete ruhás tiltakozásokat, énekléseket szerveznek, amivel nincs semmi baj, sőt, de Nagy arra kér mindenkit, hogy emellett csatlakozzon a sztrájkhoz is.
„Mi el tudjuk őket látni nyomtatványokkal, plakátokkal, jogi védelemmel, esetleges levonás esetén anyagilag is tudjuk támogatni a kollégákat, egyet nem tudunk helyettük: sztrájkolni“.
– A sztrájk jogszerű eszköz, de csak akkor tud hatékony lenni, ha tömegek vesznek részt benne – erről már a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter beszélt a Népszavának. Tömeget azonban nem érzékel. Horváth Péter szerint a pedagógus társadalomra nem jellemző a tiltakozás, meglehet azért, mert eddig szinte sosem folytattak igazán eredményes sztrájkot. A legnagyobb tiltakozási hullám 1995-ben, a Bokros-csomag elfogadásának idején volt, de azzal sem értek el eredményt, mint ahogy az idei, kisebb, de így is húszezer pedagógust megmozgató sztrájk sem vezetett eredményre – mondja Horváth Péter.
A diákok látszódtak
Mintegy százan virrasztottak vasárnapról hétfőre virradóra az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, illetve az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium előtt. Az akciót diákok szervezték tanáraik melletti kiállásként, ahogy a mai miskolci közös éneklést is, amit a Herman Ottó Gimnázium diákjai szerveznek.
