A tervezet az egész Egyesült Államokban betiltaná az abortuszt a 15. hétnél előrehaladottabb terhességek esetében, kivéve nemi erőszak következtében vagy vérfertőzéssel fogant magzatoknál, illetve ha a várandós nő élete veszélyben van. Az indítvány megengedné ugyanakkor az egyes szövetségi államoknak, hogy – saját hatáskörben – ennél szigorúbb szabályokat érvényesítsenek. A dél-karolinai szenátor azzal érvelt, hogy más fejlett országokban hasonló időbeni korlátozások vannak érvényben. Ebben igaza is van: hazánkban a 13. hétig lehet megszakítani a terhességet, és az Európai Unió 27 tagállamából mindössze kettőben (Svédországban és Hollandiában) teszik lehetővé a jogszabályok a nőknek, hogy a 15. hét után elvetessék a magzatot bármi különleges körülmény nélkül.
Csakhogy Graham az előterjesztésével különösen kellemetlen helyzetbe hozta párttársait. A legfelsőbb bíróságnak az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét megszüntető júniusi döntése óta a republikánusok azt hangoztatták, hogy a szabályozást a szövetségi államok szintjén kell rendezni. Egy hónapja még maga Graham is ezt nyilatkozta. Nem tudni, hogy azóta miért változtatott álláspontján. A Donald Trump volt elnök szövetségeseként számontartott szenátor mindenesetre ötletével megosztotta saját pártját, és feldobta a magas labdát a kormányzó demokratáknak, akik örömmel vennék, ha az abortuszkérdés lenne a novemberi félidős választás egyik központi témája.
Az amerikai közvélemény ugyanis inkább ellenzi az egyes republikánusok által erőltetett teljes tilalmat, ahogyan az az országos átlagnál jóval konzervatívabb Kansas augusztusi népszavazásán is bebizonyosodott.
Az ellenzéki párt leginkább a külvárosi nők szavazatát veszítheti el, ha a kampány a terhességmegszakításról fog szólni.
Ötletét Graham ráadásul kifejezetten rosszkor dobta be, hiszen éppen kedden jöttek ki az új, a vártnál rosszabb amerikai inflációs adatok. A kedvezőtlen statisztikák némileg belerondítottak Joe Biden amerikai elnöknek a Fehér Ház kertjébe aznapra összehívott fogadásába. Az esemény a múlt hónapban jóváhagyott – „inflációellenesnek” nevezett, de klímavédelmi és egészségügyi intézkedéseket is tartalmazó – törvénycsomagot lett volna hivatott megünnepelni. A statisztikák alapján egyelőre korai volt koccintani: a fogyasztói árak augusztusban még mindig számottevő mértékben, 8,3 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Igaz, ez kevesebb a júliusban mért 8,5, illetve a júniusi négy évtizedes rekordot jelentő 9,1 százalékhoz képest. Az élelmiszerek esetében viszont nem lassult a drágulás, 11,4 százalékos volt, ilyen magas szint 1979 óta nem fordult elő. Biden azért talált örömre okot adó adatot is: az eseményen megjegyezte, hogy a benzin átlagára a nyár eleje óta mérséklődött az Egyesült Államokban. Június közepén még a lélektani határt jelentő 5 dollár fölé került a gallononkénti ár (ez nagyjából literenként 521 forintnak megfelelő), de ez azóta visszaesett 3,7 dollárra (kb. literenként 396 forintra). Márpedig ez nem csupán az amerikaiak anyagi helyzetét, hanem a Biden-kormányzattal való elégedettségüket is javíthatja.
