;

Kína;Tajvan;Egyesült Államok;szankciók;

Tajvani katonák szeptember elején már hadgyakorlaton készültek egy esetleges kínai invázióra

- Kína elleni szankciókat fontolgat Tajvan fenyegetettsége miatt az Egyesült Államok

Washingtoni források szerint ez a menet nem lesz olyan egyszerű, mint az Ukrajnát lerohanó Oroszország esetében. Peking célja az „anyaország újraegyesítése”.

Tajvan esetleges megszállásától rettentené el Kínát az a szankciócsomag, amelyet belső források szerint az Egyesült Államok fontolgat – írja a Reuters. Információik szerint Washingtonban egyre nő a kínai inváziótól való félelem, amelyet a Tajvani-szorosban kialakult katonai feszültség tovább fokozott.

Egyes elképzelések szerint a Kínával folytatott kereskedelmet és befektetéseket érintik, amelyek olyan érzékeny technológiák is beletartoznának, mint a számítógépes chipek, távközlési berendezések. Ugyanakkor Nazak Nikakhtar, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának egykori magas rangú tisztviselője szerint a kínai szankciók bevezetése sokkal bonyolultabb lehet mint az Oroszország elleniek, mert a távol-keleti ország és az amerikai gazdaság „összefonódása” sokkal szélesebb.

A cikk emlékeztet arra, hogy Kína saját területének tekinti Tajvant, és a szigetország felé rakétákat lőtt ki, partjai közelébe hadihajókat irányítottab azután, hogy Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke Tajpejbe látogatott, amit Peking provokációnak tartott. 

A szankciócsomaggal kapcsolatos hírekre reagálva a pekingi külügyminisztérium szóvivője óva intett, hogy alábecsüljék „a kínai kormány és a nép erős elszántságát és szilárd akaratát a nemzeti szuverenitás, a területi integritás megvédése és az anyaország újraegyesítésének megvalósítása terén”

A tajvani külügyminisztérium a kialakult helyzetről csak annyit közölt, hogy tárgyaltak az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és további partnereikkel Kína közelmúltbeli „háborús játékairól és a nagy kihívásokról”. Szakértők szerint ugyanakkor európai szankciókkal nem kell számolni, mert ahhoz mind a 27 tagállam egyetértésére lenne szükség, és konszenzust még Oroszország ukrajnai inváziója után is nehéz volt kialakítani.

Miroslava Kerik, a varsói Ukrán Ház vezetője mesélt lapunknak a lengyelországi helyzetről.