Háromszor volt részem abban, hogy a testemben dobogó másik szívhangot meghallgathattam, és bár ez a nőgyógyászati rendelőben, átlagos napon, egy kütyü és egy orvos kihangosítása által történt, mindhárom katartikus élmény volt. A legkisebb szívhangját a legnagyobb is velem hallgatta először, a lelke mélyéig meghatódva. De ezt feltételnek szabni a terhességmegszakítási eljárás elindításához a legalávalóbb érzelmi zsarolás, egyben esztelen látszatintézkedés. Ekkorra a hormonok rég elkezdték az összes sejtünket és gondolatunkat ráhangolni a magzat életben tartására, emellett a kötödés-élmény megtapasztalása nem old meg egy esetleges krízishelyzetet, ami miatt felmerülhet a terhesség megszakítása. Pintér doktor rendelete pusztán a döntés megnehezítésére és távlatosabban az államhatalom női test fölötti uralmának feltámasztására irányul.
Többgyerekes barátnőimmel először még nevetve beszélgettünk, hogy minket már nem tudnak befenyíteni, ha úgy adódna, most se ugranánk el az újabb gyermekáldás elől, legfeljebb oltári szívás lenne mindent a start mezőről újrakezdeni. Csakhogy lassan a kamaszaink beérnek a szexuálisan aktív korba, és egyikünk se szeretne az állam segedelmével nagymamává válni. Bármikor jöhet még ennél is szigorúbb, az önrendelkezési jogukat tovább korlátozó rendelet, a nagy nemzeti népesedési mesterterv (lásd még lombikintézetek és szigorúan őrzött embriók államosítása) jegyében, de az utódaink ettől még nem lesznek „a hatalom gyermekei”. Az állam sem lesz jó szülő, ha nem tud gondoskodni minden magyar gyerekről, családi pótlékot emelve, minőségi oktatást, egészségügyi- és szociális ellátást biztosítva számukra. A doktorminiszter uraknak nem a születendő, hanem a már megszületett gyerekek szívhangját lenne jó meghallgatni, végtelen lejátszásra beállított dopplerrel.