Most, hogy Európa lélekben úgy készül a hamarosan beköszöntő télre, ahogyan utoljára valamikor a XIX. században tette – azaz meg-megremegve, mint az ősz első érintésétől összerezzenő nyárfalevél – én is mindent megpróbálok, hogy elviselhetővé tegyem azt, ami reánk következik. Többes szám alatt magamat és a kislányomat értem, pontosabban csak őt, mert tavaly télen is csak miatta kapcsoltam be a fűtőtesteket néhány hidegebb éjszaka során – ugyanis olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ötödik emeleten található, kicsiny, alig 30 négyzetméteres albérletemet a kedves lakóközösség minden télen minden oldalról méltóztatik körbefűteni. Alulról, felülről, jobbról, balról fűtött lakások találhatók, a bejárati ajtó felől a folyosó oltalmaz, az ablakon túli világ nagyorosz leheletétől pedig eddig a jól szigetelt nyílászárók védnek. Úgyhogy az elmúlt években néhány éjszakától eltekintve be sem kellett kapcsolnom a radiátorokat, elegendő volt az a hő, amit a több méter hosszú, amúgy baromi ronda, viszont baromi meleg vízcsövek leadtak.
Idén azonban csatasorban állítom a hőfüggönyt is.
Tudom, hogy a kedves olvasók jelentős része most hallja a hőfüggöny kifejezést életében először, de valami (valaki) azt súgja nekem kelet (Oroszország) felől, hogy nem utoljára. A hőfüggöny PVC-ből készül, s hogy mi is volna ez közelebbről, erről hadd idézzek egy honlapot, amely szakszerűbb leírást ad, mint amit én tudnék:
„A PVC szalagfüggöny egy hatékony és gazdaságos megoldás különböző hőmérsékletű terek elválasztására, ellenáll a csapadéknak, korlátozottan hangszigetel, illetve megakadályozza a por továbbterjedését. Lehetővé teszi áruszállító targoncák és személyek gyors és akadálymentes áthaladását. Áthaladás után a PVC szalagok azonnal záródnak, így megakadályozzák a fűtött, illetve hűtött levegő ki- illetve beáramlását, mely az energiaköltség csökkenését eredményezi”.
Ez való nekem! Habár albérletemben az áruszállító targoncák felbukkanásának és gyors áthaladásának esélye viszonylag csekély, azt hiszem, a hőfüggöny alkalmazása meglehetősen jó megoldásnak tűnik a hideg féken-, pontosabban kinntartására. Az ötletem az, hogy a sötétítő függönyök helyett belülre hőfüggönyöket szerelek föl, ami legalább olyan baromi ronda lesz, mint a radiátorokhoz a meleg vizet szállító csőhálózat, azonban – mint olvashatták – hatékony és gazdaságos megoldás a különböző terek elválasztására.
Természetesen az volna a lehető legjobb megoldás, ha a „különböző terek” alatt földrészeket értenénk, mert az nekem nagyon tetszene, ha Magyarország és Ázsia között fölállítanánk egy hegymagas PVC hőfüggönyt – egy új vasfüggönyt tehát, csak éppen nem Nyugat, hanem Kelet felől.
Szerencsés esetben az új vas-, bocsánat, hőfüggöny lehetővé tenné lövegszállító tankok és katonai személyek továbbterjedésének megakadályozását is, de hát ne legyünk telhetetlenek. Egyelőre kipróbálom a hőfüggönyt itthon, és ha beválik, szólok az Illetékesnek: megvan az új határvadászok első éles bevetése: függönyt fel!