Nincs minden rendben a költségvetéssel, erről szóló jelzések folyamatosan érkeznek a kormánytól, még ha azt nem is verik nagy dobra. A múlt héten a Pénzügyminisztérium tette közhírré, hogy augusztusban újabb 236 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az elérte a 2872 milliárd forintot az egész évre tervezett 3152 milliárdos hiánycél 91 százalékát. A Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy a költségvetési intézmények lejárt adóssága július végén 47,2 milliárd forint volt, ami történelmi összehasonlításban nem kiemelkedő, ám egyéves csúcs. További figyelmeztető jel, hogy a tartozás egyetlen hónap alatt 8,2 milliárd forinttal emelkedett, ami egyértelmű jelzés arról, hogy a költségvetési intézmények elkezdtek nem fizetni a piaci beszállítóiknak.
A MÁK adatai szerint az adósság tetemes részét 29,2 milliárd forintot – szokás szerint – az egészségügyi intézmények halmozták fel.
Ám az 581 közintézményből 290 jelentett kisebb-nagyobb lejárt tartozást, vagyis minden második intézménynél küzdenek lejárt adóssággal, amely szélesebb körű finanszírozási problémákra utal. A MÁK arról nem közöl adatokat, hogy mely beszállítóknak tartoznak a közintézmények, ám nem tévedünk nagyot, ha az energiaszámlák körül is kutakodunk, ugyanis a költségvetési intézményeket már korábban sem védte a „rezsicsökkentés”, és ahogy futnak ki a korábbi energiavásárlási szerződések, úgy emelik áraikat a szolgáltatók. Az önkormányzatok az utóbbi hetekben már arra panaszkodtak, hogy az energiaszolgáltatók nem is hajlandók velük szerződni a piaci bizonytalanságok miatt, emiatt a kormány a múlt héten arról is döntött, hogy az állami energiaszolgáltató számára szerződési kötelezettséget ír elő.
Ez még nem oldja meg sem a listában nem szereplői önkormányzatok és önkormányzati intézmények fizetési problémáit, sem a költségvetési intézmények tartozását, így arra kell számítani, hogy a következő hónapokban tovább fog nőni a közintézmények tartozása.
A MÁK jelentéséből kiderül, hogy a közintézményi tartozások nagyobb részét felhalmozó egészségügyi intézmények mellett szép számmal látunk oktatási és rendőrségi szerveket is, amelyek nem tudnak fizetni beszállítóiknak. Az újabb kormányzati átszervezések következtében az adósságok problémája szinte kizárólag a Belügyminisztériumnál csapódik le: a bő 47 milliárdos lejárt adósságból 42,3 milliárdot a Pintér Sándor vezette mammutméretű tárcánál tartották nyilván, hiszen ma már a BM alá tartozik a három alulfinanszírozott terület, az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem, amely hosszú évekre visszamenőleg a legtöbb kifizetetlen számlát tudhatja magáénak. Nagyon rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szereljenek, mégpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv is beverekedte magát: az Országos Rendőr-főkapitányságnál beélesedett egy (vagy több) 1,5 milliárd forintos követelés, így az intézmény tartozása 2,4 milliárd forintra ugrott.
A Készenléti Rendőrségnél 1,7 milliárdos ki nem fizetett adósságot talált a MÁK, míg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyan kis mértékben csökkentette, de még így is egymilliárd forint feletti kifizetetlen számlát görget maga előtt.
A részletes adatokból kiderül, hogy szinte mindegyik önálló rendőrségi szerv pár száz milliós ki nem fizetett számlát pakolgat tovább, vagyis itt feltehetőleg nem egyedi gazdálkodási problémák miatt alakult ki az adósság, hanem rendszerszintű finanszírozási problémák lehetnek. A MÁK adatai szerint 53 önálló rendvédelmi szerv lejárt tartozása szállítók felé meghaladja a 11,2 milliárd forintot, ebből 3,2 milliárd forint egyetlen hónap alatt, júliusban keletkezett.
A listát az egyik legnagyobb kórház, a Szent János nevezetű vezeti, itt 2,6 milliárdos adósságot görgetnek maguk előtt. A korábbi évekkel ellentétben már nem szerepelnek a közintézményi adóslistán nagy klinikák, mivel azok úgymond magánkórházzá alakultak, mióta a fenntartójuk nem az állam, hanem a fideszes pártkáderekkel kitömött különböző egyetemi vagyonkezelő alapítványok. A korábbi években a klinikát fenntartó egyetemek rendre milliárdos adósságot halmoztak fel, így a mostani adatok nem teljesen összevethetők a korábbi évekkel.
Az államkincstár adataiból az is kiderül, hogy az állami fenntartású szociális intézményeknél nincsenek finanszírozási gondok, általában egy-öt milliós tartozásról adtak számot, ez egy-két kifizetetlen számlát jelent adott esetben. Az viszont látható, hogy a közoktatásban sincsen minden rendben: 25 tankerületnél összesen 1,6 milliárdnyi lejárt számlát találtak, amely önmagában nem utal komoly finanszírozási gondra a közoktatás több száz milliárdos költségvetése mellett. Csak néhány tankerület (békéscsabai, belső-pesti, szigetszentmiklósi és nagykanizsai) küzd nagyobb, 200 millió forintot meghaladó adóssággal, ami inkább egyedi gazdálkodási problémákra utal.
