Kisebb politikai földrengést váltott ki Ausztriában a kormányzó néppárt, az ÖVP főtitkárának szombati botrányos lemondása. A párt belső életének szervezésére, szolgáló poszt betöltője, a 28 éves Laura Sachslehner indulatosan nekiment Karl Nehammernek, a kereszténydemokrata értékek elárulásával vádolva a kancellárt. A konfliktus oka az úgynevezett 500 eurós (195 ezer forint) klímabónusz, amit minden, Ausztriában legalább fél éve élő polgár megkap. (A gyerekeknek fejenként további 250 euró - 97 ezer forintnak felel meg - jár.)
Ausztriát 2020 óta a kereszténydemokratákból és a környezetvédő zöldekből álló koalíció irányítja, a két párt vezetői már tavaly megegyeztek, hogy a pénzt mindenki megkapja, beleértve az országban élő menekülteket is. Szeptember 25-én azonban Tirolban tartományi választásokat tartanak, s az irányító ÖVP az előrejelzések szerint csúfos bukás elé néz, elveszíti a legutóbbi, 2018-as választáson 44,3 százalékkal megszerzett abszolút többségét, ezúttal 25-35 százalékra számíthat. Tirolnak új miniszterelnöke van, a színtelennek mondott Anton Mattle személyében. Rossz nyelvek szerint az előd Günther Platter a nyáron már a sanyarú kilátások ismeretében választotta a nyugdíjat.
Bár Mattle eltökélten kijelentette, nem hajlandó a választások nyomán a szélsőjobbldali szabadságpárttal (FPÖ) koalícióra lépni, felvetette, a klimabónuszból hagyják ki a menekültek százezreit. „Sosem fizettek adót az osztrák kincstárnak, többnyire állami menhelyeken élnek, tehát a villany, a gáz drágulása nem is sújtja őket“ – érvel. A kezdeményezéshez csatlakozott a január óta a főtitkári tisztséget betöltő Sachslehner, szerinte a kereszténydemokrata alapértékeivel - szabadság, teljesítmény, biztonság - nem fér össze a menekülteknek szánt 500 euró.
A tavaly decemberben lemondani kényszerült, Sebastian Kurz „látványkancellár“ távozása óta az ÖVP népszerűsége nagyot esett, az akkori 37 százalékkal szemben ma a koalíciós partner zöldekkel együtt sem érnek el többet 30 százaléknál. Egymás fogságába estek, csak összefogva tudják kivédi, hogy a 2024-ben esedékes választásokat a többi politikai szereplő előre hozza.
A kancellári tisztség megszerzésére a legnagyobb esélye a 2017 óta ellenzékben lévő szociáldemokratáknak van (SPÖ), akik ma 9-10 százalékkal népszerűbbek az ÖVP-nál.
Ezt elsősorban a néppárt belső konfliktusainak, Nehammer botladozásainak, a Kurz-örökség megszerzése feletti küzdelmek köszönhetik. A „szocik” virológus végzettségű elnöke, Pamela Rendi-Wagner sokat oldódott az elmúlt négy esztendőben, a korábbinál határozottabban lép fel elsősorban szociális ügyekben, eltökélten védi például az Oroszország elleni uniós szankciók fenntartását, pártjában azonban mindmáig nem tartják igazán rátermettnek Ausztria irányítására. Rendi-Wagner legnagyobb érdeme a kitartás és a tolerancia, elengedi a füle mellett a burgenlandi tartományi vezető, a volt országos hadügyminiszter, Hans Peter Doskozil megjegyzéseit a pártelnökség megszerzéséről, s meghívta elődjét, az őt többször bíráló Christian Kern volt kancellárt: közös sajtóértekezleten álljon elő energiapolitikai javaslataival. Harmonikus a pártvezér együttműködése az Ausztriában változatlanul erős szakszervezetekkel is, így a szövetség (ÖGB) elnökével, Wolfgang Katziannal. A szeptember 18-án kezdődő, szokásos őszi tárgyalások előtt a munkásvezér 2000 eurós bruttó minimálbér követelésével állt elő, ami hatalmas ugrás lenne a jelenlegi 1700 euróhoz képest. (A mintegy négymillió foglalkoztatottból 180 ezren ezt a szintet sem érik el.)
Az ígéretözönben Nehammer sem tehet mást, mint fizet. A kormány 13,7 milliárd eurót folyósított Covid elleni védekezésre, 32 milliárd ment el a drágulás elleni harcra, négymilliárdnál tart az áramárak fékezése. Ráadásul az idősek tanácsának ÖVP-s vezetője 10 százalékos nyugdíjemelést tartana megfelelőnek.
A kancellár kapkod, gyakran utólagos korrekcióra kényszerül.
A zöldek szorítása miatt belement abba is, hogy októbertől (eredetileg már júliusról volt szó) Ausztria széndioxid adót vessen ki a tankolásnál, ismét 2 euró fölé nyomva a benzin literenkénti árát. A néppárt ideológiai bornírtságról beszél, véleménye szerint ráérne a környezetvédelmi adót akkor kivetni, ha az energiaválság már - legalábbis - enyhült. Ez még rosszabb húzás a párttagok szerint, mint a menekülteknek folyósítandó 500 euró, hiszen a jogosultak száma alig több 20 ezernél.
A bizonytalankodás, az ingadozó középutasság, mint már annyiszor, a szélsőjobbnak kedvez. Az FPÖ hétvégi innsbrucki kongresszusán elégedetten konstatálta, hogy már megelőzte a kereszténydemokrata pártot és 22 százalékon áll. Szelidíthetetlen vezetője, Herbert Kickl beszédében áldozott a legendás egykori vezér, az anno a harmadik birodalmat éltető Jörg Haider emlékének, s éltette a Covid elleni oltás harcosait is.
Változás kell, sürgeti a többség. Legyen a kancellár az alsó-ausztriai vaslady, a néppártban egy ideje királycsináló Johanna Mikl-Leitner, vagy a még nála is keményebb kancelláriaminiszter, Karoline Edtstadler - hallatszik az ÖVP berkeiből. Október 9-én új államfőt is választ Ausztria. Heten indulnak, egyelőre úgy látszik, a jelenlegi elnök, Alexander Van der Bellen megőrzi pozícióját.
