Távolról sem jellemzi egység az orosz társadalmat. Szakértők úgy vélték, ez érzékelhető a vasárnap megrendezett regionális és helyhatósági választásokkal kapcsolatban is. A voksolást egyrészt a nagyrészt tagadásban élő lakosság apátiája jellemezte. Azokról van szó, akik nem hajlandóak szembenézni a testvérgyilkos, Ukrajna elleni konfliktus drámai következményeivel. Másrészt megerősödve érezheti magát az a többség, amely támogatja a kormány és az Egységes Oroszország párt által gerjesztett nacionalizmust.
Első ránézésre azonban az orosz közvéleménynek a háborúhoz való hozzáállása alig változott az elmúlt hat hónapban. Amikor február 24-én megkezdődött a ’különleges katonai művelet, az oroszok 80 százaléka támogatta, 15 százaléka pedig ellenezte azt. Ma 75 százalék a támogatók és 20 százalék az ellenzők aránya – mondta el a Le Figarónak Gyenyisz Volkov, a Levada Intézet igazgatója. A szeptember 1-jén készített felmérés, és az orosz offenzíva előttihez hasonló általános politikai megosztottságot mutat: az év elején az oroszok kétharmada támogatta a kormányt, egynegyede nem – állítja.
Volkov szerint az orosz társadalomban évek óta létezik egy alapvető megosztottság, amely két különböző világnézettel magyarázható. Egyrészt vannak azok, akiknek a nézőpontját a propagandát közvetítő országos állami televíziós csatornák alakítják, másrészt azok, akik a független médiából tájékozódnak.
"Létezik a társadalomnak egy olyan része, amely a modern Oroszországban nevelkedett és a nagyvárosokban él, másrészt akadnak olyanok, akiket alapvetően a szovjet kultúra jellemez, és nosztalgiával gondolnak a szovjet érára”
– vélekedik Andrej Makarkin politológus.
Az ukrajnai háború hozzájárult a „két Oroszország” közötti szakadék elmélyítéséhez. Gyenyisz Volkov szerint a szembenállást csak elmélyítette, hogy a rendőrség elfojtotta az egymást követő tüntetési hullámokat. Emlékeztet arra, hogy 2020-ban Habarovszkban rendeztek megmozdulásokat, a tavalyi év elején pedig az ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij mellett szerveztek tüntetéseket. „A hatóságok folyamatos nyomás alatt tartották a fiatalokat, a konzervatív többség és az idősebb generációk hallgatólagos támogatásával” – vélekedett a politológus. Ez pedig még nagyobb megosztottságot idézett elő.
Azok körében sincs egység, akik támogatják a „különleges katonai műveletet" Ukrajnában. A Levada Intézet szerint a lakosság 75 százalékáról van szó. Mintegy 45 százalékuk meggyőződéssel támogatja a kormány minden lépését, főleg a vidéken élő idősekről van szó, akik szeme előtt csak az a cél lebeg, hogy Oroszországhoz csatolják a Donbászt, integrálják a társadalomba az ott élő lakosságot. Tágabb értelemben pedig a cél „Oroszország és határainak védelme a Nyugattal szemben” – folytatja Volkov. A fennmaradó 30 százalék szkeptikus, ők csak „a biztonság kedvéért” csatlakoztak a többséghez. Sokan szeretnék azonban, ha gyorsan véget érne az orosz beavatkozás. Mindazonáltal az oroszok egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy az ellenségeskedés tartós lesz: a megkérdezettek egyharmada (31%) szerint több mint egy évig is elhúzódik. Egy másik megosztottság is kialakulóban van: 44% béketárgyalásokat akar, 48% szerint viszont a katonai akciót folytatni kell.
