Hatalmas részeken tűnt el az őshonos tölgyerdő a Balatonfüred feletti erdőben – derül ki a 24.hu helyszíni riportjából.
Civilek szerint a „vágásos üzemmód” lényegében eufemisztikus megfogalmazás a tarvágásra. A portál beszámolója szerint erdővédők egy csoportja évek óta monitorozza, hogy a kitermelt – akár Natura 2000-es – területeken mennyire képes regenerálódni az erdő, az eredmény pedig siralmas. A mintaterületen végzett számítások alapján nyolc év múlva az előírt négyezer helyett pár száz fa jut majd egy hektárra, miközben megindul a szavannásodás.
A fák nélküli bozótos, szavannás karsztvidékre emlékeztető területre a Balatonfüredi erdőért nevű Facebook-csoport egyik alapítója, Küsz András kísérte el a portál munkatársait. Elmondta, a tarvágást tiltó 2020-as alkotmánybírósági döntés ellenére folytatódott Balatonfüreden az erdők kivágása.
„Balatonfüreden a tarvágás más elnevezéssel, de zavartalanul folyik tovább, ezen a miniszter (Nagy István agrárminiszter – a szerk.) utasítása sem fog változtatni”
– figyelmeztetett.
Az aktivista szerint a vágásos üzemmód csak egy „varázsszó”, a „valóság az, hogy
első körben kiszedik a 90–100 éves tölgyfák 80 százalékát, majd két év múlva a »végvágás« során a megmaradt állományt is kivágják”.
A természetvédők állítják, hogy elkerülhető lenne a tarolás, ha mindenhol az úgynevezett szálaló gazdálkodást preferálnák, vagyis hogy az erdőből csak a vágásra érett fákat távolítanák el. Ezzel a technikával is biztosítható az ipari és a tűzifaszükséglet, ugyanakkor az erdő is folyamatosan újulhat. A balatonfüredi körzet erdőtérképén viszont azt látszik, hogy
a Bakonyerdő az itteni területek túlnyomó részét vágásos üzemmódban kezeli, és nagy ütemben vágja ki a tölgyeket még a Natura 2000-es részeken is.
A civilek szerint a változó éghajlat és a rendkívül tartós aszályok miatt ma már egyáltalán nem biztos, hogy az ilyen brutális beavatkozás után az erdő valaha képes lesz újraéledni.
A portál felhívja a figyelmet arra, hogy az erdőterületek lekopaszítását egy ideje a Bakonyerdő sem tartja modern erdőgazdálkodási módszernek. Mint arra felhívják a figyelmet, ezt igazolja a cégnek az örökerdő elnevezésű gazdálkodási módszerrel kapcsolatos videója is, amelyben Varga László vezérigazgató méltatja a módszert, egyúttal úgy fogalmaz, hogy „a céghez az utóbbi időben már sok olyan fiatal erdőmérnök és technikus került, akiket »nem mérgez az elmúlt idők hatása, amikor még tarvágásokkal kezeltük az erdőállományokat«”.
A Bakonyerdő a portál kérdésére azt írta, hogy jelenleg a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdők 20 százalékát kezelik örökerdő üzemmódban, 20 százalék pedig fakitermeléssel nem érintett. A 713 hektáros terület, amelynek része a Koloska-völgy közelében található erdő is, 60 százalékban továbbra is vágásos üzemmódban van.
A kérdésre, mi a különbség a vágásos üzemmód és a tarvágás között, azt válaszolták, hogy a fokozatos felújító vágásnál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, azaz nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet, a tarvágás esetében viszont utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról.
Arra a kérdésre, hogy a végvágott területeken mennyi idő alatt regenerálódik majd az erdő, illetve van-e olyan alkalmazott mérőszám, amellyel a regeneráció folyamatát mérhetik, a portál nem kapott választ.
A Bakonyerdő Zrt. 60 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik Balatonfüredtől Pápán át Keszthelyig hét különálló erdészetben. Tavaly közel 8 milliárd forintos bevétel mellett 420 milliós nyereséget produkáltak. Az Agrárminisztérium alá tartozó állami részvénytársaság a fakitermelés mellett két faipari céget – egy fűrészáru- és egy parkettagyárat – is működtet, és vadgazdálkodással is foglalkozik. Adataik szerint tavaly az összesen 293 ezer köbméter fát termeltek ki, az értékesített famennyiség 44 százaléka volt tűzifa, amiből magánfelhasználók mellett az Ajkai Erőműbe is jutott.
Annyira kell a kormánynak a tűzifa, hogy a védett természeti területeken is pusztíthatók az erdők