A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíjmutatója tavaly óta csaknem megduplázódott – 4,5 százalékról 8 százalékra nőtt -, ami az előző hónaphoz képest is több mint 1 százalékpontos növekedés. Az új szerződések összege eközben majdnem harmadával - 132,6 milliárd forintról 91,8 milliárd forintra - csökkent egy év alatt. Ez a júniusi 128,2 milliárd forinthoz mérten is jelentős visszaesést, és tavaly február óta nem látott mélypontot jelent. A visszaesés főként a piaci hiteleknél következett be – a tavalyi 107 milliárd után immár csak 63,6 milliárdot helyeztek ki -, az államilag támogatott hitelekből viszont 2 milliárd forinttal több, összesen 27,7 milliárd forint fogyott júliusban.
A folyamatos alapkamatemelések miatti hiteldrágulás tehát már érezteti hatását, hiszen az egyre magasabb törlesztőrészletek – és a jegybanki adósságfékszabályok - miatt egyre kevesebben tudnak hitelt felvenni. Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője szerint azonban nem szabad mindent a változó gazdasági helyzet számlájára írni; a júliusi volumencsökkenést több összetevő okozta.
Az ingatlanpiacon már júniustól érzékelhető erős nyári szezonalitás szokás szerint kicsit késleltetve, de júliusban már érezhető kihatással volt a hitelfelvételi kedvre is.
Nagyon sok ingatlanpiaci tranzakció lassult le a szabadságolások miatt, így a hozzájuk kapcsolódó hitelezési folyamatok is lassultak - magyarázta. Hozzátette: az év elején lekötött zöld hitelek szerződéses folyamata és folyósítása az első félévben erős hatással volt a kommunikált szerződött hitelállományra, de a vártnál lassabb kifutás érzékelhető, ami volumenében milliárdos számítási hiányt okozott júliusban.
Fülöp Krisztián szerint a mostani gyengébb júliusi adat – az elmúlt évekkel összevetve - ráadásul nem kiugróan alacsony. A lakáshitelpiac a tavalyi évben volt csúcson, viszont 2020 júliusában az ideinél jóval gyengébb, 80,32 milliárd forint volt a kihelyezés, azt megelőzően 77,86 milliárd, 2018-ban pedig szintén 82,88 milliárd forintot folyósítottak a bankok.
