A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárságától kaptak augusztus 19-i keltezéssel levelet az egyetemek rektorai a felsőoktatási felvételik 2024-re történő átalakításának részleteiről. A Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett levél azokat a felvételi eljárásra vonatkozó területeket foglalta össze, amelyekről a felsőoktatási intézményeknek szeptember 30-ig dönteniük kell - írja a Magyar Narancs a birtokába került levél alapján.
Az egyetemek szűk döntési határidejének oka, hogy az adott évi felvételi eljárásokat (tehát esetünkben a 2024-eset) két évvel korábban be kell jelenteni. A lap által megkérdezett hazai egyetemeken a karok képviselői jellemzően mindössze egy hetet kaptak szakmai véleményük és javaslataik megfogalmazására.
A felvételi rendszer tervezett átalakítását Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még júliusban jelentette be, ennek eredményeképp az egyetemeknek elviekben több beleszólásuk lesz abba, hogyan választják ki a felvenni tervezett hallgatókat. 100 pontról az intézmények dönthetnek, így a szóbeli felvételik is visszatérhetnek.
A miniszter bejelentette: nagyobb beleszólása lesz az egyetemeknek, hogy kit vesznek felA tervek szerint az az egyetem, amely élni kíván a felvételiztetés jogával, 2024-től megteheti. Változik ugyanakkor a pontszámítás módja is:
Az alap- és osztatlan képzésben a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot 100, úgynevezett intézményi többletpont váltja fel. Tehát a korábbi, fixen meghatározott, központi szabályrendszerrel ellentétben az egyetem ebben az esetben maga dönthet arról, hogy pontosan mire és mennyi többletpontot ad a felvételizőknek.
Fontos változás lesz a jelek szerint az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, hogy mely ötödik tantárggyal bővítik a kört. Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására ugyanez vonatkozik, vagyis míg korábban ez szabadon választható volt, a későbbiekben várhatóan erről is az egyetemek dönthetnek majd.
A többletpontok rendszerének átalakítása miatt megszűnik a felvételi követelményként előírt, kötelező emelt szintű érettségi rendszer is. A szaktárca vezetője a képzési területekhez és szintekhez alkalmazkodva a tantárgyak egy szélesebb körét jelöli ki. Súlyozás azonban persze így is lesz: 2024-től ugyanis a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, a százalékkal megegyező pontszámot pedig emelt szintű érettségi esetén kaphatja a felvételiző. Tehát például két, száz százalékos középszintű érettségi a kétharmados szorzó miatt összesen 133 pontot fog érni, míg két száz százalékos érettségi emelt szinten 200-at.
A száz többletpont esetében az egyetemeknek kell meghatározniuk, hogy pontosan mire adják a pluszpontokat, illetve, hogy a különböző jogcímeken adott pontszámok pontosan hogyan oszlanak meg a százas skálán. Szintén az egyetemek hatáskörébe kerül, hogy megállapítanak-e a felvételhez minimumpontszámot.
A levél szerint a tervezett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak lesznek, kötelező jelleggel azonban csak 2024-től lépnek életbe.
