A magyar fiatalok relatív többsége nem bízik az Orbán-kormányban – derült ki a Lábjegyzeten is túl – Magyar Ifjúságkutatás 2020 című, hétfőn bemutatott tanulmánykötetből, amelyet független szakértők készítettek el, újraértelmezve és kiegészítve a 2020-as kutatás tavaly megjelent „hivatalos” gyorsjelentését.
Nagymintás ifjúságkutatást négyévente készítenek Magyarországon a 15-29 évesek körében; míg korábban az Ifjúságkutató Intézet végezte a felméréseket, a feladatokat 2012-től a kormányközeli Nézőpont Intézet és a Századvég Alapítvány vette át. Ez azt is eredményezte, hogy a 2016-os kutatási adatokat csak a 2018-as választások után hozták nyilvánosságra. A 2020-as kutatás gyorsjelentése is csak 2021 nyarán jelent meg, ám ebben nem hozták nyilvánosságra például a pártpreferenciára, a fiatalok politikai beállítódására vonatkozó adatokat, vagy félrevezető, hibás adatokat közöltek például a családonként kívánt gyermeklétszám kapcsán.
A kormánytól független kutatók csak idén kaphatták meg a részletesebb adatokat, így derült fény a következőkre is:
a fiatalok 32 százaléka inkább nem, 17 százalékuk egyáltalán nem bízik a kormányban, 35 százalékuk válaszolta azt, hogy inkább igen, 10 százalékuk pedig teljesen megbízik a kabinetben, további 5 százalék nem tudott egyértelmű igennel vagy nemmel felelni.
A megkérdezettek 48 százaléka szerint az elmúlt tíz évben romlott az emberek életszínvonala, 38 százalékuk szerint nem változott, és csak 14 százalékuk érzi úgy, hogy javult. A fiatalok 54 százaléka szerint az emberek hangulata is romlott az elmúlt évtizedben, s mindössze 11 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy jobb lett a hangulat.
A nemzeti identitás viszont erősödött: a megkérdezettek 54 százaléka teljes mértékben büszke arra, hogy magyar. Érdekes változás figyelhető meg a politikai identitás kérdésében: 35 százalék vallotta magát inkább baloldalinak, 30 százalék jobboldalinak, az önmagukat középre helyezők aránya pedig szintén 35 százalék. A 2012-es kutatás során még 62 százalék helyezte magát középre, és csak 17 százalék volt a magukat baloldalinak gondolók aránya. A magukat inkább liberálisnak vallók aránya a 2012-es 32 százalékról 2020-ra 43 százalékra emelkedett, és 24 százalék vallotta magát konzervatívnak.
Ennek némileg ellentmond, hogy a pártpreferenciák tekintetében a 2020-as mérésen is toronymagasan vezetett a Fidesz (53 százalék), a második helyen a Jobbik (12 százalék), a harmadikon a Momentum (8 százalék) állt. Igaz, 2020-ra már körvonalazódott az ellenzéki pártok együttműködése, így vizsgálva 9 százalék volt a Fidesz előnye az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok összegzett eredményéhez képest, a biztos pártválasztó fiatalok körében viszont már 14 százalékos az előny – ami nagyon közel van a 2022-es tényleges választási eredményhez. Az ellenzék támogatottsága egyedül Budapesten előzte meg a kormánypártokét. A Fidesz támogatottsága a kistelepüléseken volt a legmagasabb a 15-29 évesek körében.
Ugyanakkor a fiatalok többségét általában továbbra sem érdekli a politika. A 2012-2020 között készült felmérések összevont adataiban mindössze 2 százalék azoknak az aránya, akik nagyon érdeklődnek és 41 százalék azoké, akiket egyáltalán nem érdekel a téma. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem reménytelen sok 15-29 éves érdeklődését felkelteni a közügyek iránt:
például a 2012-es mélyponton 49 százalék volt a teljesen apolitikus fiatalok aránya, ami 2020-ra 33 százalékra csökkent.
A kutatás vizsgálta a párkapcsolattal, gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseket is. Érdekesség, hogy a 2021-es „hivatalos”, kormánypárti kutatóintézetek által közzétett gyorsjelentés megállapítása szerint a fiatalok átlagosan 2 gyermeket szeretnének, ám mint utóbb kiderült, ez a szám úgy jött ki, hogy a számításból teljesen kihagyták azokat, akik úgy válaszoltak, egyetlen gyermeket sem szeretnének. Velük együtt a tervezett gyermekszám átlaga valójában 1,77-re jön ki. A válaszadók többsége (69 százalék) szerint a gyermekvállalás elsősorban az anyagi helyzettől, majd a lakásbiztonságtól (39 százalék) és a megfelelő párkapcsolattól (36 százalék) függ, és csak 5-6 százalék gondolja úgy, hogy ebben szerepet játszanak például a kormány által nyújtott adókedvezmények, hitellehetőségek.
