Horthy-szobor avatása a Parlamentben a Hazatérés Napján – a lapunknak küldött meghívó szerint ez a témája a Mi Hazánk keddi sajtórendezvényének. Az úgynevezett „kék társalgóban” tartott tájékoztatón jelen lesz a párt parlamenti képviselőcsoportja, magát a szoboravatást Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke irodájában rendezik. A Mi Hazánk sajtóosztályán kérdésünkre közölték, hogy ehhez nem volt szükség Kövér László fideszes házelnöke előzetes jóváhagyására: „az esemény nem engedélyköteles”.
Aztán kiderült, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Hétfő kora délután kaptuk az értesítést, hogy Kövér László kitiltotta a Horthy-szobor avatásáról szóló sajtótájékoztatót a nyilatkozatokra kijelölt, szokásos helyszínről, „így a Szent Korona melletti helyiségben nem kerülhet sor az avatást megelőző eseményre, csak az Országház félemeleti sajtótermében”. A szoboravatásra az „alelnöki irodában változatlanul sor kerül” – tudatta a Mi Hazánk.
Toroczkai László pártelnök 2020 tavaszán, a Kossuth téren, Tisza István szobra előtt jelentette be: „a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezi, hogy a második bécsi döntés (1940) aláírásának napját, augusztus 30-át a magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Hazatérés Napjává”. A második bécsi döntéssel időlegesen Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. A hivatalos, állami ünnepnappal a Mi Hazánk „valamennyi sikeres revízióra”, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék egy részének (szintén időleges) visszatérésére is szeretne emlékezni.
Zavart okozhat, hogy már van egy ilyen nevű – igaz, nem országos – ünnep, amit azonban nem augusztus 30-án, hanem február 15-én tartanak. A Népszövetség döntése értelmében 1924-ben ezen a napon csatolták vissza Magyarországhoz a Nógrád megyei Somoskőt és Somoskőújfalut. Helyi civil szervezetek 1999-ben kezdeményezték, hogy február 15-e legyen a Hazatérés Napja.
Volt rá példa (2017 júniusában), hogy Orbán Viktor miniszterelnök kivételes államférfinak minősítette Horthy Miklóst, előtte viszont (2015 decemberében) ugyanőt a kollaboránsok közé sorolta. Ez az eset az Országgyűlésben történt, amikor a szocialista Kunhalmi Ágnes arról kérdezte a kormányfőt, támogatja-e Hóman Bálint szobrának felállítását Székesfehérváron. (A történészként elismert, de antiszemita nézeteket valló hajdani kultuszminiszter végül nem kapott szobrot a városban.) Kunhalmi kérdésére Orbán arról beszélt, hogy Magyarország 1944. március 19-én (a német megszállással) elveszítette szuverenitását, és 1990. május 2-án (az első szabad parlament megalakulásával) nyerte vissza azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak Orbán Viktor szerint különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikus esetében nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal. A miniszterelnök hozzátette: ezért nem fogja támogatni azt sem, hogy Horthy Miklósnak szobrot állítsanak.
A kormányban nem övezi egyöntetű elutasítás Horthy személyét. Lázár János 2019 novemberében – ekkor fideszes parlamenti képviselőként nem töltött be miniszteri pozíciót –, Horthy Miklós budapesti bevonulásának 100. évfordulóján Kenderesre ment. Virágot vitt a volt kormányzó sírjára, és kijelentette: Horthy „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”.
Tragikus és gyalázatos, amit Lázár János tett – tiltakoznak a nácizmus üldözötteiA kenderesi látogatás után kerestük Lázárt, ő azonban nem reagált. Kérdéseket küldtünk Orbán Viktornak is. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke akkor szűkszavúan annyit közölt lapunkkal: „A miniszterelnök több alkalommal elmondta már a véleményét Horthy Miklósról és rendszeréről, ebben nincs változás.”
