Franciaország és Algéria szeretné kiterjeszteni együttműködését, és új fejezetet nyitni a gyarmati múlt által terhelt kapcsolatukban. „Együtt akarjuk építeni a jövőt” – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök Algírban. A francia elnök háromnapos látogatásra érkezett csütörtökön az észak-afrikai országba.
A két állam közös projekteket tervez az ipar, a kutatás, az energia, a sport és a kultúra területén. Az összetett és fájdalmas gyarmati történelemmel egy mindkét ország történészeiből álló bizottság foglalkozik majd, amely előtt megnyitják az összes érintett levéltárat.
„A múlttól nem lehet megszabadulni, de az nem állhat a közös jövő útjába”
– hangoztatta Macron.
Az algériai függetlenségi háború 1954 és 1962 között tartott. Franciaország 1830-tól gyakorolta az ellenőrzést Algéria felett. Az algériai háború, amelynek több százezer halálos áldozata volt, sokáig tabutémának számított Franciaországban. Macron a közelmúltban erőfeszítéseket tett a megbékélés előmozdítására.
Abdelmadjid Tebboune algériai elnök hangsúlyozta, a kapcsolatokat minden területen, így a kereskedelem, a technológia és a kultúra területén is ki kell bővíteni. Elmondta, hogy ahol közös érdekek vannak, ott fokozott együttműködésre fognak törekedni.
A látogatás elsősorban gazdasági természetű,
Párizs több gázt kíván vásárolni Algírtól, részben innen akarja pótolni a kieső orosz nyersanyagot.
Spanyolország és Olaszország szintén jelentősen növelni kívánja az algériai olajimportot.
A vizit mégis gyökeres fordulatot jelent a két ország kapcsolataiban. Jelentőségét mutatja, hogy a francia elnök 90 fős küldöttség élén érkezett, s azóta, hogy 2017-ben, első ízben államfővé választották, ez a második útja az észak-afrikai államba.
Nemcsak a véres múlt terheli ezt a viszonyt, hanem a francia elnök nem is olyan régen tett nyilatkozatai is. Macron egy ízben felvetette azt a kérdést, hogy a gyarmati megszállás előtt létezett-e egyáltalán algériai nemzet. Algéria ezután visszahívta nagykövetét. A vitát azonban később rendezték. Algéria a franciák egyetlen volt afrikai gyarmata, amely fegyveres erővel szabadult fel az uralom alól. A mostani látogatás előtt is voltak feszültségek, mivel a francia küldöttség tagja lett volna Haim Korsia francia főrabbi. Ez kiváltotta az algériai Muzulmán Testvériség vezetője, Abderrazak Makri haragját, aki cionista összeesküvéssel vádolta a világot. Korsia végül lemondta a látogatást pozitív Covid-tesztje miatt.
Macron az első francia elnök, aki már az algériai függetlenség kikiáltása után született. Háromnapos látogatásának programjában szerepel a függetlenségi harc mártírjainak emlékművénél tett látogatás is.
A Le Figaro azt emelte ki, hogy Algéria feltörekvő állam, a start-upok országa, például itt a legjobb a mobiltelefonos lefedettség Afrika államai közül.
