„Folyamatosan figyelni kell az Oroszországra kivetett uniós szankciókat. Ha ezeknek nagyobb a kára Ausztriára és Európára, mint a haszna, ha a büntetésekkel nem lehet a békét kicsikarni, akkor Brüsszelnek új megoldást kell találnia.”
A szankciók létjogosultságát megkérdőjelező megállapítást kedden Karl Mahrer, a bécsi tartomány vezetője, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa tette. Nem ő az első, aki vitatja az ukrajnai háború kirobbantása miatt a Kremlre mért büntetést, az elmúlt napokban más szavakkal, de hasonló tartalommal ugyanezt hangoztatta a néppárt két további tartományi főnöke. Felső-Ausztriában Thomas Stelzer tartományi miniszterelnök nyilatkozott a Krone című bulvárlapnak, ő úgy fogalmazott, a szankciók nincsenek kőbe vésve, minket is sújtanak. Alig néhány óra múlva csatlakozott szavaihoz Anton Mattle, Tirol tartomány új kereszténydemokrata miniszterelnöke, aki kifejtette, az orosz energiahordozóktól való függés megszüntetése nem fájhat jobban Európának és Ausztriának, mint Oroszországnak. Az Ausztriát a zöldekkel együtt kormányzó néppártban nem most születtek a rebellis gondolatok, a lázadást a nagyhatalmú gazdasági kamara elnöke, az ÖVP-ben is befolyásos Harald Mahrer kezdte hónapokkal ezelőtt, nyíltan bírálva a szerinte az európai kontinensnek ártó korlátozásokat.
A kereszténydemokrata osztrák politikusokat két megfontolás is vezeti, amikor az európai szankciókat kritizálják. Szerintük az orosz gáztól erősen függő ország eddig nyugtalanítóan keveset tett az energiafüggetlenségért, így elégedetlenek az ellátásért felelős zöldpárti infrastruktúraminiszterrel, Leonore Gewesslerrel. A kormányra kerülése előtti tíz esztendőt a Global 2000 nevű környezetvédő mozgalomban töltő szakember
kapkod, helyenként szigorúan bírálja az extra nyereséget kaszáló osztrák energiatermelőcégeket, elvonásokat javasol velük szemben, máskor pedig belemegy abba, hogy állítsanak üzembe a gáz helyett szenet hasznosító, a forgalomból már évekkel ezelőtt kivont környezetszennyező erőműveket.
Az erről kidolgozott rendeletét, többek között a Mellachban lévő szénerőmű reaktiválását éppen a héten utasította el a parlamenti pártok népszerűségi listáját fölényesen vezető ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A rendelet érvényesítéséhez kétharmados parlamenti többség szükséges, és ha az SPÖ nem társul, akkor a koalíció csak a szélsőjobboldali Szabadságpártra (FPÖ) számíthat.
Hogy utóbbi rábólint-e a kezdeményezésre, az kiszámíthatatlan, a „Nyári beszélgetések” című hétfői tévéműsorban a párt szélsőséges elnöke, Herbert Kickl kimondottan oroszbarát kijelentéseket tett. Szerinte a háborút Ukrajna csak elveszítheti, meg kell érteni az orosz biztonsági érdekeket, és egyenesen „fogatlannak” nevezte az európai szankciókat, azonnali leállításukat követelte, mert különben az unió zuhan válságba. – Úgy megyünk a télbe, hogy nincs se az áram, se a gáz esetében ellátási biztonság.
Visszatérve a kereszténydemokrata „rebellisekre”, nyilaikat az ország sokat bírált kancellárjára is lövik, nincsenek megelégedve Karl Nehammerrel. A legnagyobb osztrák tartomány, Alsó-Ausztria élén álló ÖVP-s miniszterelnök, Johanna Mikl-Leitner hónapok óta az áramárak befagyasztását követeli. Őt ugyanúgy szerepel az esetleges leendő kormányfők névsorában, mint az osztrák gazdasági kamara (WKO) elnöke, Harald Mahrer vagy éppen az európai ügyékért felelős miniszter, Karoline Edtstadler.
A vasárnap kezdődött, minden évben augusztus végén megrendezésre kerülő Alpbachi Fórumon Karl Nehammer röviden fogalmazott a szankciók fenntartásáról: „Ezt kell tennünk!” Erkölcsi támogatást nyújtott neki az európai parlament osztrák alelnöke, Othmar Karas, hangoztatva, Európa gazdasági árat fizet az agresszióért, Ukrajna viszont emberéletekkel. Szerinte az orosz elnök az európai értékeket, a demokráciát is támadja, tehát a Nyugat ellen is háborút folytat. A bécsi külügyminisztérium is hivatalos állásfoglalást tett közzé, ami szerint az orosz ellenes szankciók igenis egyre hatékonyabbak.
A fentiek alapján nem igazán meglepő a Der Standard című bécsi napilap megrendelésére készített felmérés, amely szerint az osztrákoknak csak 25 százaléka ért maradéktalanul egyet a szankciókkal, 21 százalék pedig fenntartásokkal tekint rájuk.
A megkérdezettek 40 százaléka viszont ellenzi Oroszország folyamatos büntetését, ebből 22 százalék ezt teljes meggyőződéssel vallja. Szankciópárti elsősorban a városi lakosság, a környezetvédő zöldek háromnegyede helyesli az intézkedéseket, a szocdemek, a néppártiak és a liberálisok esetében a támogatás 50 százalékos. A szabadságpártban kétharmados a büntetések elutasítottsága. Ausztria lakosságának 13 százaléka szorgalmazná a kereskedelmi kapcsolatok ápolását az oroszokkal, főleg a gázszállítások biztosítására. A kutatásból kitűnik, hogy az osztrákok 66 százaléka teljes mellszélességgel támogatja az alternatív energiaellátás kiépítését, az emberek nagy többsége foglal állást az Ukrajnának küldendő segélyezés illetve a menekültek befogadása, segítése mellett.
