Az egy hónappal korábbi 9,6-ról 9,8 százalékosra nőtt az infláció júliusban az Európai Unió tagországaiban – közölte az Eurostat adatközlésére hivatkozva a hvg.hu.
Bár akadt hat olyan EU-tagország – Görögország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Spanyolország és Svédország –, ahol június óta legalább lassult a pénzromlás üteme, az adatokat legjobban a balti államok, valamint Közép-Európa húzza fel. A Baltikumban már 20 százalék fölötti a drágulás.
Magyarország a 14,7 százalékkal a hatodik helyen áll az EU-tagországok között a inflációs listán, Közép-Európában ennél csak a cseh a magasabb, amely 17,3 százalékon állt meg. (A Eurostat kicsit másképp számol, mint a KSH, a Eurostatnál a szám 1 százalékponttal magasabb annál, amit a KSH közölt).
Az infláció Franciaországban nőtt a legkevésbé, a németországi és az olaszországi drágulás is az EU hat legalacsonyabbja között van. Arról, hogy miként állt össze a szám, csak az eurózóna országaiból közöltek részletes adatot. Ott összesen 8,9 százalékos az infláció, ebből 4 százalékpontot az energiaárak elszállása magyaráz. Az energia az eurózónában 39 százalékkal drágult egy év alatt, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek 9,8, az iparcikkek 4,5, a szolgáltatások pedig csak 3,7 százalékkal. Ez teljesen más, mint amit Magyarországon látunk: itt az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai nyilván még nincsenek benne nem a júliusi inflációs számokban), ellenben minden más ára kilőtt, az élelmiszerekért 27, az italokért és dohányért 11,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve, a tartós fogyasztási cikkekért 14, a szolgáltatásokért pedig 6,8 százalékkal.
Brutálisan gyorsult az infláció, 50, azaz ötven százalék felett egyes élelmiszerek drágulásaA falvak kisjövedelmű lakóit különösen sújtja a drágulás, lapunk riportjából az is kiderül, általános az elkeseredés, a kormányt azonban a megszorult emberek nem szidják a pénzromlás miatt.
„Az infláció el fog múlni, mi meg akkor is itt leszünk”