– Nagy mentés volt – így konstatálta a Városliget Zrt. kulturális tárca alá való átsorolását lapunk kormányközeli forrása. A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium ugyanis az állami magas építési beruházásokat felügyelő Beruházási Ügynökséget is magában foglaló BMSK mellett minden lényeges kormányzati építtető, illetve projektcéget bekebelezett volna, köztük a múzeumi negyedet megvalósítani hivatott Városliget Zrt-t is.
A tárcához került többek között az autópálya építő Magyar Közút és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a Fertő tavi beruházó cég, valamint a fővárosi projekteket összefogó Budapest Fejlesztési Központ is. Utóbbit azon melegében át is nevezte Lázár János, majd menesztette a teljes menedzsmentjét. Az új vezetés fő feladata a cég leépítése, de ezt felülírhatja az uniós pénzcsapok megnyílása, ahhoz ugyanis, hogy határidőn belül felhasználhassák a helyreállítási alap forrásait előkészített projektekre lesz szükség, ezek pedig Vitézy Dávid – ma közlekedési államtitkár – egykori cégénél vannak. Uniós támogatásból újulnának meg például a HÉV vonalak, épülne az elővárosi vasút. Más a helyzet a szuperkórházzal, a Galvani híddal és a kulturális beruházásokkal, közük a Liget projekttel. Ezek minden bizonnyal éveket csúsznak. Addig elkészülhetnek a tervek, megszerezhetőek az engedélyek. Az építkezés azonban a válság okán aligha kezdődik el belátható időn belül. Nagy kérdés, hogy 3-4 év múlva is meglesz-e a megvalósításhoz szükséges politikai akarat. Különösen igaz ez a múzeumi negyedre.
Az Orbán-kormány nagy visszatérője, Lázár János régi ellenlábasa a projektnek. 2015-ben még Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt hangoztatta, hogy a Városligetben a parkfunkció megerősítése a legfontosabb és a Baán László-féle elképzelés gyengítésére rögtön be is dobta a „Liget 2” tervet, amely a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti 20 hektáros terület megújítását célozta volna. Finta József építész rögtön rajzolt is hozzá egy tervet dombbal, kisvasúttal, tóval, vízeséssel, pezsgő sétányokkal és kávézókkal. Lázár menesztésével azonban asztalfiókba került ez is. Baán azonban joggal tartott most attól, hogy Lázár minisztériuma nem bánik majd kesztyűs kézzel a Városligetet 99 évre vagyonkezelésbe kapó, jelenleg elsősorban üzemeltetőként működő céggel. Az átlagosan kétszáz főt foglalkoztató, bevételeit javarészt a Dózsa György úti mélygarázsból és a közterület foglalási díjakból, illetve a projekt részeként felépült létesítmények állami támogatásából (az intézmények csak velük szerződhetnek üzemeltetésre) szerző, a projekt megvalósítására eddig 250 milliárd forintot költő társaság baráti kézben tartása kulcsfontosságú volt. A Liget-projekt atyja be is vetett mindent, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója ne az építési tárca legyen. Ezt el is érte, hiszen a céget a kulturális tárca alá sorolták be. Csakhogy a jelenlegi kormányzati szereposztás mellett Lázár nélkül nincs folytatás. „ A Liget-projektnek – mint minden folyamatban lévő és leendő állami beruházásnak – természetesen a Lázár miniszter úr által kidolgozandó kritériumrendszernek és ütemezésnek is meg kell majd felelnie” – ismerte el a HVG-nek adott interjúban. (Baán Lászlót és a Városliget Zrt-t többször is megkerestük az ügyben, de egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.)
Baán, aki mellesleg a Szépművészeti Múzeum igazgatója is, a Néprajzi Múzeum átadásakor még magabiztosan azt mondta a Népszavának: „eldöntött tény, hogy a Liget-projektet befejezzük”. Bár azt nem tagadta, hogy „a gazdasági környezet megjósolhatatlan”. Akkor még abban bízott, hogy az önkormányzati választások után felfüggesztett három beruházás – a Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a lebontott Közlekedési Múzeum telkén az Innováció Háza, valamint a park sarkán a Városligeti Színház – négy év alatt befejezhető. Mint hangsúlyozta: mindhárom projekt végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A júniusi kormánydöntés azonban ezekre is vonatkozik, hiszen a kivitelezés még nem kezdődött el, márpedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a meg nem kezdett építkezéseket elhalasztják. Baán bizakodását, miszerint a „Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában” erősen megkérdőjelezi, hogy a költségvetési kiigazítás részeként júliusban 14,2 milliárddal csökkentették a Liget Budapest projekt idei támogatását. A kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint minden beruházás esetében egyedi döntés születik, teret engedve mindenféle játszmáknak, amelynek játékmestere Lázár János lesz. S ez nem csupán Baánnak, hanem a Karácsony Gergely vezette fővárosnak sem túl jó felállás.
Csak hízik és hízik
Tovább hízott Lázár János kisgömböce. Egy friss kormányrendelet jelentősen kibővíti az Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartozó Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. Eddig csak a nemzeti emlékhelyekkel, kiemelt műemlékekkel és magas épületekkel foglalkozott a szakmai grémium, mostantól azonban minden állami magasépítési beruházás, 5000 négyzetméternél nagyobb épület, illetve 1500 négyzetmétert meghaladó összalapterületű, legalább hat lakásból álló lakópark építészeti-műszaki dokumentációját be kell nekik mutatni. Amit nem támogatnak, nem épülhet meg. A felduzzasztott hatáskörű testület élére már Lázár János választott is vezetőt Lánszki Regő Balázs építészmérnök személyében.
