Annak ellenére jelent meg ezres tömeg szerda délután hat órakor a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri épülete előtt, hogy kedden híre ment annak, már nincs ok a tüntetésre, mert az agrárminiszter megtiltotta az erdők pusztítását a védett területeken – hangzott el a szervezők részéről azon a demonstráción, amelyre több mint negyven magyarországi zöldszervezet hívta a tiltakozókat. A Ne vágj ki minden fát! címmel meghirdetett demonstrációt a kormány úgynevezett tűzifarendelete ellen szervezték.
Ne bántsd, az erdőt, ne bántsd a fát!
– szólított fel mindenkit a tüntetésen rendre felhangzó skandálás.
A színpadon első felszólalóként Rodics Katalin a Greenpeace szakértője volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy félrevezető fogás lehetett Nagy István agrárminiszter keddi rendelete arról, hogy a természeti területeken megtiltja a tarvágást, és a fakivágást a fészkelési időszakban, s hangsúlyozta: a kormányrendelet érvényben van, erdeink pedig veszélyben vannak.
Beszámolt arról is, hogy a korábbi, éves jelentések alapján 70-80 év óta Magyarországon megduplázódott az erdős területek aránya, de ez a folyamat hat éve, 2016-ban megállt. Azóta is csökken a valódi erdők aránya a kormányzat erdőtelepítéseket hirdető propagandája ellenére. Ugyanis hiába mondják, hogy az erdőterületek aránya nem csökken, a fáké igen, ha azokat kivágják.
A szervezők kiemelték, hogy a kormányrendelet azonnali visszavonását követelik, és a tüntetésre összeállt több mint 40 szervezet „új szövetséget” alkot és fizikailag is, a testükkel is megakadályoznák, ha megkezdődnének a tarvágások.
A civil szervezetek az esemény meghirdetésekor kiemelték, a demonstráció pártpolitikától mentes, és hangsúlyozottan kértek mindenkit, hogy pártjelvényeket, pártlogókat ne hozzanak magukkal. Ellenben a jelenlévőket arra kérték, hogy tenyereikre írjanak X-betűt, és azok időközönkénti felmutatásával fejezzék ki tiltakozásokat a fakivágások ellen.
A tüntetésre noÁr, azaz Molnár Áron zenész, színművész saját rap-dallal készült, és a megjelenteket szolidaritásra, a fák védelmére szólította fel.
Jane Goodall, az ENSZ által a „béke hírnökének” nyilvánított etológus, környezetvédő angol nyelven elmondott üzenetét Döbrösi Laura színészművész fordította, tolmácsolta. Mint elhangzott, Goodallt nagyon megdöbbentette, hogy Magyarországon olyan jogszabályokat hoztak, amely megengedi a fák kivágását még a védett területeken is. Felhívta a figyelmet az erdők fontosságára, biológiai sokszínűségére, és arra figyelmeztetett, ha kivágják a fákat, az állatok, a növények, az ökoszisztéma pusztulásához vezet.
Arra kérlek benneteket, tegyetek meg mindent a fák védelmében, a lelkem veletek van!
– bátorította az ellenállókat Jane Goodall.
A favédő tüntetés végén Bojár Iván András főszervező, a 10 millió Fa nevű szerveződés, közösség vezetője bejelentette, hogy erdőőrséget szerveznek, erdőőröket toboroznak, hálózatot hoznak létre, hogy annak tagjai veszély esetén jelezzenek, riasszák a többieket, a nyilvánosságot, ha bárhol a fák pusztításra utaló jelet látnak.
Mi tízmillió fát akarunk ültetni, miközben Európa Bolsonarója százmillió fát akar kivágni
– hasonlította Orbán Viktor kormányfőt az esőerdők irtását korábban engedélyező brazil elnökhöz.
A tömeg erre felharsant: „Nem hagyjuk”! Bojár civil ellenállást is hirdetett, hangsúlyozva: ez nem pártpolitikai ügy, hanem mindenkié, hívéké és ateistáké, falusiaké és városiaké. Hozzátette, hogy a budapesti mellett az ország több pontján is szerveztek demonstrációt, így Pécsett és Nyíregyházán, de korábban már volt tiltakozás Szolnokon és Székesfehérváron is. A korlátlan fakivágást engedélyező kormányrendelet elleni petíciójukat 110 ezer ember és 400 szervezet írta alá. Nekik is elegük van, akár csak a gazdáknak, akik augusztus 20-ra Budapestre jönnek, így szerinte tényleg „forró ünnep” lesz, és nem csak azért, mert a kormány „tüzet lő” a Gellért-hegy fáira.
Utasításban erősítette meg az őshonos fák kivágására vonatkozó tilalmat az agrárminiszterNem kérnek a favágásból
Nem csitította le a környezetvédők és az magyar erdőkért aggódó civilek aggályait, hogy a „tüzifarendelet” szellemi atyjaként vélelmezett Nagy István agrárminiszter utasításban szigorította a kormányrendelet egyes, a védett erdőket kiszolgáltatott helyzetbe hozó passzusait. Mint ismeretes, a kormány a háború okozta energiakrízisre hivatkozva augusztus elején kiadott rendeletében lehetőséget adott az erdőgazdaságoknak és a magán erdőtulajdonosoknak arra, hogy akár védelmi – például fészkelési - időszakban is vághassanak fát, illetve hogy teljesen tarra vághassanak védett erdőket is úgy, hogy azokat nem is kellett volna újratelepíteni.
Civil szervezetek szerint a jogszabály a még úgy-ahogy talpon maradt, a magyar erdőállomány töredékét alkotó védett őserdők kitermelésére adott szabad kezet az erdőtulajdonosoknak, akiket a magyar történelemben egyedülálló mértékű környezetpusztító rablógazdálkodásra ösztönöznek. Ráadásul úgy, hogy – amint arról lapunk beszámolt – az agrártárca nekiszaladna a nemzeti parki erdőterületek eladásának is, és mintegy 300 milliárd forint értékben adna el erdőterületeket. A kormányzati sürgölődést magyarázhatja, hogy kiderült: a kabinet az erdőpusztítással ismét a NER-közeli oligarchákat gazdagítaná. Így értelmet nyert, hogy 2017-ben Mészáros Lőrinc hirtelen felvásárolta a legnagyobb hazai fatüzelésű kazán és kályhagyárat, azaz a fafűtésre való átállásnak is a NER lehet a legnagyobb nyertese.
A kormányzati tervek váratlanul heves ellenszélbe kerültek, így múlt hét pénteken már több mint ötezer ember tüntetett az agrártárca épületénél az erdőpusztítás ellen. Időközben 50 ezren írták alá az LMP „El a kezekkel az erdőktől” elnevezésű petícióját, míg száztízezren a közel négyszáz magyar környezetvédelmi civil szervezet által jegyzett nyílt levelet Orbán Viktornak. Ebben a kormányrendelet azonnali visszavonását kérték. Egyben arra buzdították a kormányfőt, hogy indítson átfogó lakossági energiahatékonysági programot, támogassa a magyar embereket az energiatakarékosságra való átállásban, a legszegényebb sorban élő, energiaszegénységgel küzdő honfitársakat szociális alapon támogassa, gyorsítsa fel az alacsony környezeti terheléssel járó megújuló energiaforrások térnyerését.
A civilek mellett a tudományos-szakmai műhelyek is élesen kritizálták a rendeletet, így a jövő nemzedékek szószólója, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont vagy a Magyar Biológiai Társaság. A kormánypárton belüli repedéseket jelezhet, hogy Cser-Palkovics András fideszes székesfehérvári polgármester is úgy nyilatkozott: nem fognak kivágni erdőket, sőt a rendelet ellen emelte fel a szavát a fideszes polgármestereket is a testületben tudó Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is. A tegnapi tüntetés előtt arra is utaltak, hogy a tervbe vett rohamléptékű erdőpusztítás nem is megoldás az előttünk álló téli szezonra, mivel a most kivágandó fáknak 1,5-2 év kell, hogy tűzifává száradjon.
A kormány és a kormánypropaganda időközben napokon át azt sulykolta, hogy a „magyar erdők nincsenek veszélyben”. Olyan érveket is hangoztattak, amelyek nem is voltak a jogszabályban, így például azt, hogy a rendelet csak a „túltartott” erdőkre vonatkozik, illetve az amúgy is invazív, gyérítendő akácra. Végül a kormányzat kedden azzal próbálta csitítani a tiltakozást, hogy Nagy István legújabb miniszteri rendelete szerint az állami tulajdonú erdőkben márciustól - azaz a fészkelési és vegetációs időszak kezdetétől - nem alkalmazható a favágást lehetővé tevő kormányrendeleti passzus, illetve az állami tulajdonú természetvédelmi és Natura 2000 „elsődleges rendeltetésű” erdőkben (nem azonos az összes Natura 2000 területen lévő erdővel) nem engedélyezi a tarvágást. A fakitermelést pedig az akácerdőkben erőltetné. A környezetvédelmi szervezetek közül Magyar Madártani Egyesület (MME) üdvözölte ugyan a változtatásokat, ám jelezte: a miniszteri utasítás a védett és Natura 2000 területek magánerdeinek sorsát nem oldja meg. (A magyar erdőállomány nagyjából 40 százaléka magánkézben van). A valódi megoldást szerintük továbbra is a kormányrendelet visszavonása és teljes újragondolása jelentené.
Batka Zoltán
