Több tényező egyszerre okozza a Jobbik jelenlegi válságát – fejtette ki az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont vezetője. A párt mostani helyzetével kapcsolatban fontos lépésnek nevezte Vona Gábor 2018-as visszavonulását. Emellett a Mi Hazánkosok kilépése Toroczkai László vezetésével szintén sokat rontott a párt helyzetét, amit a 2019-es EP választáson elért 6 százalékos eredmény is jelzett. – Jakab Péter vezetésével mégis sikerült újra 10 százalék fölötti párttá tenni a Jobbikot, azonban az áprilisi választáson egyetlen egyéni választókerületet sem sikerült megnyerniük, és ma 5 százalék, azaz a parlamentbe jutási küszöb környékén áll a párt támogatottsága.
Róna Dániel szerint a vezetői kérdésre adott válasz (vagyis hogy ki vagy kik irányítják majd a pártot) meghatározza a Jobbik jövőjét, illetve a szervezeti háttérrel is kezdeni kell valamit, az ugyanis 2018 után jelentősen meggyengült.
– A mondanivalóban mutatkozó ellentmondásosság szintén jelentősen hátráltathatja a pártot: a gyakori vezetőváltások és az ebből fakadó változó stratégiák hosszú távon megzavarhatják a szavazótábort. A Jobbik új elnöke, Gyöngyösi Márton is új irányba szeretné vezetni a pártot: elutasítja Jakab Péter radikális stílusát, kifejezetten jobboldali és ideológia alapú politikát hirdet, valamint a DK-val való szövetséget sem tartja kifizetődőnek. Mindettől függetlenül azonban még az ellenzéki szavazók között is kevésbé népszerű politikusról van szó, így vélhetően kisebb eséllyel fog tudni megszólítani vagy megtartani szavazókat, mint korábban Vona Gábor vagy Jakab Péter.
A Jobbik gyengülésével párhuzamosan a Mi Hazánk látványos sikert ért el az áprilisi választásokon. Róna Dániel szerint a koronavírussal kapcsolatos közhangulat meglovagolása, az ellenzéki közös lista várakozás alatti szereplése, valamint a Jobbik szervezeti és vezetési nehézségei eredményezték, hogy a párt frakciót alakíthatott a választásokat követően. Kiemelte azt is, hogy minden olyan tényező azonosítható a radikális jobboldali pártnál, ami volt, de most hiányzik a Jobbiknál: egy közismert elnök vezeti a pártot, egyértelmű programot képviselnek, komoly szervezeti erő segíti a pártot, illetve a fegyelmezettség és a pénzügyi háttér is adott a Mi Hazánknál.
A jelenleg 10 százalék körüli közvélemény-kutatási eredményeket felmutató Mi Hazánk számára további növekedési lehetőségek is vannak: a Fidesz gazdasági válság miatt leszakadó szavazói, az ellenzéki pártokból kiábrándult választók, valamint a bizonytalanok közül is növelheti a táborát. Róna Dániel azonban kiemelte, a markánsan szélsőjobboldali imázzsal rendelkező Mi Hazánk számára is a 20 százalék körüli eredmény jelentheti a plafont, ahogy az a Jobbiknál is látható volt 2013-2014 környékén.
