Az első fél év során 3,5 milliárd liter üzemanyag fogyott országosan, ami 14 százalékkal több a tavalyi év hasonló időszakának adatánál – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján frissített adatokból. Ez a nyilvántartás 14 éves történetének messze legmagasabb emelkedési szintje: utoljára 2015 hozott közel 10 százalékot. Benzinből egymilliárd, gázolajból 2,5 milliárd litert értékesítettek, ami 12,6 és 15 százalékos – nyilván mindkét termék esetében szintén rekordszintű – emelkedés.
A mintegy 2 ezer hazai kúton 3,1 milliárd liter kelt el, ami 19 százalékos ugrást jelent. Ezen a csatornán benzinből szintén egymilliárd, míg gázolajból 2,1 milliárd litert adtak el, ami 13,6, illetve 21,4 százalékos emelkedés. A kettő közötti eltérés a – szinte csak gázolajra korlátozódó - úgynevezett közvetlen nagykereskedelmi értékesítés, ami szintén beszédes, 11 százalékos csökkenést mutat.
Az első fél év szembeszökő fordulatot hozott a „márkás”, vagy „színes, illetve a „márkátlan”, vagy „fehér” hálózatok közötti folyamatok különbségében is. (A 2 ezer hazai kúton belül a két típus körülbelül fele-fele arányban oszlik meg.) Míg ugyanis a színes kutak – amiként arról érdekképviseletük, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) júliusban már beszámolt – az év első hat havában 32,7 százalékkal, vagyis harmadával több üzemanyagot értékesített, a NAV- és MÁSZ-adatok különbségéből képzett számításaink szerint a fehér hálózatok forgalma összességében tizedével még csökkent is. Ráadásul amíg a MÁSZ-tagvállalatok benzin- és gázolajeladásai nagyjából egyforma mértékben – 29 és 35 százalékkal – ugrottak, addig a fehérek esetén a visszaesés szinte csak a benzinre korlátozódott: a termék forgalma a kis kutakon 27 százalékkal esett vissza, míg gázolajból „csak” közel négy százalékkal értékesítettek kevesebbet.
Szakértők a sajátos jelenségeket a 480-as ársapka és számos egyéb piaci körülmény összeadódó hatásaként értelmezik. Az összesített forgalomugrás egyértelműen a piaci árnál több száz forinttal alacsonyabb, 480-as hatósági ársapka következménye. A tavaly novemberben bevezetett kiskereskedelmi hatósági ár – a kormány által több körben bevezetett tilalmakig, így leginkább az év első felében - a külföldi autósokat, fuvarozókat is vonzotta., de számos vevő különböző tartályokat is teletöltött „olcsó” üzemanyaggal. Legutóbb a céges autókat tiltotta el a kormány a hatósági áras tankolástól. A nagybani vevők – például szállítmányozó- és buszflották – által igénybe vett, közvetlen nagykereskedelmi értékesítés azért eshetett vissza, mert rájuk kezdettől fogva nem vonatkozott az ársapka. Így viszont
több nagy üzemeltető „átszokott” a közforgalmi töltőállomások 480-as kútjaira, a márciusi tilalomig csak növelve a kormányintézkedés okozta káoszt.
A fehér kutak forgalomcsökkenését szintén több tényező együttes hatásának tudja be Egri Gábor, a „fehéreket” képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Tény, hogy az ársapka bevezetésével eltűnt a fehér és a színes hálózatok közötti árkülönbség, ami az általában kedvezőbb elhelyezkedésű, kényelmesebben látogatható, több kiegészítő szolgáltatást is nyújtó színes kutak felé terelte az érdeklődést. Bár a kis kutak visszaeső forgalmuknak akár örülhetnének is – hisz aligha cáfolható panaszaik szerint egy november óta 480 forinton meghúzott kis-, illetve február óta ugyanezen a szinten beállított nagykereskedelmi árkorlát mellett még üzemeltetési bevételeiket sem képesek kitermelni –, az elnök a folyamatot a fehér kutak piaci kiszorítására tett kísérletként éli meg. (Bár e körnek egy kormányrendelet szerint tavalyi forgalmuk meghatározott hányada után literenként 20 forintos többlet-támogatás is járna, az elnök beszámolója szerint még a júliusi juttatást is várják.)
Adataink szerint a fehér kutak forgalom szerinti, az elmúlt évek során folyamatosan felfelé kúszó piaci részesedése 33 százalékról hirtelen soha nem látott mélységbe, 25 százalékra esett, míg a színeseké a másik oldalon 67 százalékról 75 százalékra ugrott.
A 480-as ársapka átrendezte a piacot - véleményezte a jelenséget lapunknak Grád Ottó MÁSZ-főtitkár, a diszkontkutak ugyanis elvesztették az elsősorban alacsony árban megnyilvánuló, korábbi varázsukat. Most tehát kényelmesebb egy autósnak egy színes, autópályás kútra fordulni, ahol ugyanannyiba kerül az üzemanyag, mint a kicsit bonyolultabban megközelíthető, fehér kúton – fogalmazott. (Szakértők szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a hazai üzemanyag-importőröknek a 480-as nagykereskedelmi árkorlát februári bevezetését követő „eltűnésével” a nagykereskedelmet egyedül magára vállaló Mol – mindkét fél bevallása szerint – az újonnan hozzá forduló, kis kutak számára kedvezőtlenebb szállítási feltételeket biztosított.) Grád Ottó szerint ez a piaci egyensúlytalanság addig bizonyosan fennáll, amíg érvényben marad a 480-as ársapka.
Szeptemberig is eltarthat a káosz
Nem érdemes különböző, számszerű becslésekbe bocsátkozni: a jelenlegi üzemanyag-ellátási helyzetben az ország egyik töltőállomása esetében sem borítékolható, hogy a betérő talál benzint vagy gázolajat – fogalmazott kérdésünkre Egri Gábor FBSZ-elnök. Mindazonáltal megismételte korábbi becslését, miszerint több tucat fehér kút ma már ténylegesen bezárt. (Ezek sorsa egyébként nem ismert. Az biztos, hogy a Mol a tavaly novemberi kormányelképzelésektől eltérően a bezáró töltőállomások üzemeltetését nem veszi át.) A „trükkösen” bezárt egységek számát az elnök nem kívánta megbecsülni. Megerősítette, hogy augusztusban, hétvégente, kiváltképp a Balaton környékén még gyakoribb lehet a hosszabb-rövidebb ideig tartó üzemanyaghiány.
A fő okot Egri Gábor abban látja, hogy a térséget ellátó öt finomítóból három áll: a schwechati és a litvonovi tűzeset miatt, beláthatatlan ideig, a Mol százhalombattai egysége pedig karbantartás miatt, előreláthatólag szeptemberig. De ha lehetne is a Moltól üzemanyagot vásárolni, a nagykereskedő a kis kutaknak járó mennyiségből is visszavett. Az üzemanyag-behozatal szerinte – a kormány várakozásaival ellentétben – nem fog megindulni. Ennek egyik oka, hogy a környező államokban sincs kínálat a termékekből. Sőt, az államok stratégiai érdekként tekintenek készleteik belföldön tartására. Másrészt egy, a kiskereskedelmi kutakon alkalmazott kisnyomású, egyetlen tartályba nem tölthető piaci áron értékesíthető „import”, illetve az ország stratégiai készleteiből az úgymond a 480-as árra jogosult körnek biztosított üzemanyag, mert a kettő nem különíthető el egymástól. Így a céges autók eltiltása a 480-as ártól semmilyen módon nem élénkíti a behozatalt. Ilyen hatás legfeljebb a 7,5 tonnánál nehezebb gépjárművekre szakosodott, nagynyomású töltőt üzemeltető töltőállomásokon alakulhatott ki – vélekedett Egri Gábor.
