;

Kína;Tajvan;Egyesült Államok;hadgyakorlat;szankciók;rakéták;Nancy Pelosi;

- Most éppen Kína játszik a tűzzel az amerikai házelnök tajvani látogatása ürügyén

A távolkeleti ország csütörtöki rakétázás után pénteken hadihajókat és katonai repülőket is küldött a sziget közelébe. Nancy Pelosit és családját szankcionálják.

Indokolatlan eszkaláció volt Kína részéről, hogy rakétákkal rakétákat lőtt, ki konkrétan rakétaesőt zúdított a Tajvan körüli tengerre az éppen ott tartott hadgyakorlaton – idézi a Reuters Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki kijelentését. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője a Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnökének a vitatott státuszú szigeten tett látogatása után kirobbant nemzetközi viharban beszélt erről kambodzsai sajtótájékoztatóján.

A látogatás keltette „diplomáciai zűrzavarról” Blinken úgy vélekedett, hogy  Kína „jelentős lépései aránytalanok és indokolatlanok”, továbbá az Egyesült Államok komolyan aggódik, de nem hagyja provokálni magát. Ebben a helyzetben ugyanis Kína csütörtökön „minden idők legnagyobb hadgyakorlatát” indította el a Tajvan környéki tengereken és a levegőben.

A gyakorlatok a tervek szerint vasárnap délig tartanak, az azokat nyomon követő japán védelmi minisztérium először arról számolt be, hogy a rakéták közül négy is elrepült Tajvan fővárosa felett. Azt is közölte, hogy a területe felé kilőtt kilenc rakétából öt a kizárólagos gazdasági övezetben landolt. Később a tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy a rakéták magasan voltak a légkörben, és nem jelentett veszélyt.

A gyakorlat péntek reggel folytatódott, csaknem tíz kínai haditengerészhajó és 20 katonai repülőgép rövid időre átlépte a Tajvani-szoros középvonalát. Ezt a Reuters-szel egy, az ügyre rálátó tajvani forrás közölte.

A kínai külügyminisztérium viszont ezzel párhuzamosan bejelentette, szankcionálja Pelosit és közvetlen családját, válaszul „gonosz és provokatív” tetteire. Magyarázatuk szerint az amerikai házelnök látogatásával „komolyan beavatkozott Kína belügyeibe, aláásva Kína szuverenitását és területi integritását, lábbal tiporva az egy Kína politikáját, és veszélyeztetve a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását”.

Szu Cseng-csang tajvani miniszterelnök a rakétázásra konkrétan nem reagált, de a Kínára egyik nyilatkozatában úgy utalt, „mint a hatalmát az ajtónk előtt megmutató gonosz szomszédra”. Korábban a tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy a sziget hadserege repülőgépeket és hajókat küldött, valamint szárazföldi rakétarendszereket telepített a helyzet megfigyelésére.

Nacy Pelosi ázsiai körútján a héten Szingapúrba, Malajziába, Tajvanba és Dél-Koreába látogatott, utolsó állomásán, Japánban pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy „Kína nem tudja elszigetelni Tajvant azzal, hogy megakadályozza nyugati tisztviselők odautazását”. Fumio Kishida japán miniszterelnökkel való találkozása után a házelnök megerősítette, „a két szövetséges együtt fog működni a béke és a stabilitás fenntartása érdekében a Tajvani-szorosban, amely egy fontos hajózási útvonal”.

A kínai külügyminisztérium közölte, hogy csütörtökön beidézte Japán pekingi nagykövetét. A szigetország, amelynek legdélebbi szigetei közelebb vannak Tajvanhoz, mint Tokióhoz, arra figyelmeztetett, hogy a kínaiak Tajvan megfélemlítésére tett lépései „fokozódó nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek”. A japán miniszterelnök határozottan elítélte a kínai ballisztikus rakéták kilövését, amelyek szerinte a szigetország biztonságát is veszélyeztették.

Bruno Macaes korábban arról rántotta le a leplet, hogy az oroszok „behatoltak a magyar kormányba és kompromittálták”.