Látványosan szaporodnak az elektromos rollert használókat érő közlekedési balesetek a traumatológusok tapasztalata szerint. Gyakori az arc-, a kulcscsont-, a boka-, a kéztörés, de volt már gerinc-törött áldozat is. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ezeket okozó balesetek többsége elesés, és mintegy ötöde ütközés. Az előbbihez gyakran elegendő egy útpadka, vagy az úttest kipúposodása, az utóbbiaknál általában a figyelmetlenség, a „gyorshajtás” okozza a bajt.
A Manninger Jenő Baleseti Központ (országos baleseti intézet) szakmai munkacsoportja tavaly márciustól októberig gyűjtötte, hogy hány páciens érkezett a sürgősségi ügyeletükre kerékpár-, roller, illetve elektromos roller baleset után. Lapunknak Bodzay Tamás orvosigazgató idézte az adatokat. Vizsgálatuk bő hat hónapja alatt az említett kétkerekű eszközökkel
mintegy 1553-an szenvedtek balesetet. A legtöbb sérült (1115) kerékpározott, 296-an e-rollereztek és 142-en mechanikus rollert hajtottak. Azaz minden ötödik sérült e-rolleres volt.
Érdekessége a kutatás eredményeinek, hogy míg a kerékpáros sérülteknek csak a négy százaléka, a rolleresek 6 százaléka, addig az elektromos rolleresek 27 százaléka, azaz több mint negyede volt ittas. Az is érdekes – tette hozzá a szakember -, hogy az e-rolleresek több mint fele az éjszakai órákban szenvedett balesetet. Vagyis valószínűleg bulieszközként is használják az emberek az e-rollert. Ez a jármű akár 25-30 kilométeres sebességgel is haladhat, miközben a vezetőjének gyakorlatilag semmiféle fizikai védelme nincs.
– Az elektromos roller újdonság, menő dolog, ezért természetes, hogy kiemelt hír lesz az ilyen balesetekből. Valójában viszont nem történik több rolleres baleset, mint kerékpáros – állította lapunknak a Jövő Mobilitása Egyesület (JME) elnöke. Pukler Gábor arra reagált, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az e-rolleres balesetekről szóló híradások. (Becslések szerint Budapest belvárosában hatszor többen használnak kerékpárt, mint rollert, ám a baleseti összehasonlítást nehezíti, hogy az e-rollerezés csak a belvárosban jellemző, a kerékpár használata viszont egész Budapesten, sőt, az egész országban, ráadásul ezt az eszközt általában a rollernél hosszabb távon használják.)
Nemrég egy videón rögzített eset került nyilvánosságra: a Nagykörúton, a belső forgalmi sávban, az autók között haladó rolleres elesett, a mögötte haladó furgon pedig éppen csak el tudta kerülni, hogy átmenjen rajta. A férfin semmilyen védőfelszerelés nem volt.
A legtöbb e-roller-boommal érintett országhoz hasonlóan Magyarország is le van maradva a KRESZ módosításával, amelyet az e-rollerek terjedése igencsak indokolna. A jogszabályok jelenleg nem is ismerik az elektromos roller fogalmát.
Pukler Gábor azt mondja, ha ma valaki vesz egy akár 50-60 kilométer per órás sebességre is képes e-rollert, annak semmilyen kötelezettsége nincs sem a védőfelszerelésre, sem a felelősség-biztosításra, sem pedig a közlekedési jártasságra. (A közösségi rollerek sebessége legfeljebb 25 kkilométer per óra.) Pukler szerint a szabályozatlanságból fakadó bizonytalanság az egyik tényező, ami hátráltatja az elektromos rollerek további terjedését. Pintér Sándor belügyminiszter még 2019-ben egy ellenzéki kérdésre azt válaszolta, hogy „az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni”. Ez alapján tehát jogosítvány, bukósisak, 14. betöltött életév szükséges az e-roller vezetéséhez, amelyet ráadásul nem is szabadna kerékpársávban használni - járdán meg pláne nem - , illetve utast is tilos szállítani rajta.
Bárki, aki kilép az utcára, láthatja, hogy ez egyszerűen nincs így.
A JME elnöke úgy fogalmazott, hogy „szokások alapján használjuk“ az e-rollereket, olyanok is, akiknek nincs jogosítványuk, azt a pár alapszabályt pedig a szüleiktől vagy a környezetüktől „lesik el“. Pukler szerint kívánatos lenne egy kötelező alapfokú KRESZ-oktatás mindenkinek, akár már általános iskolában, hiszen sok gyerek is használja ezeket a járműveket, pedig még jogosítványuk sem lehet.
Lapunk megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztériumtól azt írták, hogy „a közúti közlekedésben irányadó Bécsi Egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást“. Ezért amíg elkészül a szabályozás, addig - részben ellentmondva Pintér Sándor korábbi állásfoglalásának - „a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”. De hogy mikor melyik és ez mitől függ, azt nem részletezték. A KRESZ rolleres módosításáról már tavaly született egy tervezet, ám hogy annak az elfogadása hol tart, nem árulta el a minisztérium. Annyit azonban közöltek, hogy „az említett eszközök közlekedésére vonatkozó előírásokat elkülönítve határozná meg“, vagyis önálló járműkategóriában gondolkodnak.
Nem divat a sisak
Az amerikai Jama orvosi folyóiratban megjelent kutatás szerint az ottani e-rollerezők csupán 4,4 százaléka visel sisakot, miközben a sürgősségi osztályokon ellátott e-robogós esetek 40 százaléka fejsérülés. Az American Journal of Emergency Medicine-ben tavaly júliusban publikált tanulmány, amelyben három év e-robogós sérüléseit hasonlították össze, 442 sérültet talált. Az érintettek több mint felének valamely végtagja, csaknem harmaduknak az arca, minden nyolcadiknak a koponyája törött. Ezen sérülteknek mindössze 2,5 százaléka használt sisakot.
Vannak önkormányzatok, amelyek viszont nem várnak arra, hogy a kormány kitalálja, mi is az e-roller; saját hatáskörben próbálják valamilyen mederbe terelni főleg a bérelhető eszközök használatát. Az első kerület például úgy, ahogy van, betiltotta a bérrollerek használatát. Az V. kerület korábban szintén betiltotta az e-rollereket, idén azonban megállapodott az egyik szolgáltatóval, hogy bizonyos szabályok betartásával működhetnek a kerületben. Ezek szerint a Belvárosban csak 18 év felettiek bérelhetik ki az egyedi azonosítóval ellátott gépeket, amelyek a sétálóövezetekben automatikusan leállnak. Hasonló szoftveres megállásra számíthatnak a bérrollerezők Székesfehérvár sétálóutcáiban is.
Ezek az intézkedések azonban nem vonatkoznak a magántulajdonú rollerekre, amelyekből a JME becslései szerint 50-70 ezer van az országban, a bérrollerek számáról viszont nincs pontos adatuk. Pukler Gábor elképzelhetetlennek tartja, hogy a magán rollerekbe is kötelező legyen beépíteni szoftveres sebességszabályzót.
A három nagy szolgáltató közül kérdéseinkre lapzártánkig az ezerdarabos fővárosi flottával rendelkező német Tier válaszolt. Ebből kiderül, hogy járműveiket 90 százalékban magyarok használják, abban pedig megjelenésüktől partnerek, hogy szabályozott keretek között lehessen használni az e-rollereket. Náluk csak kötelező biztonsági oktatóprogram megtekintése után lehet rollert bérelni, ebben ismertetik a legfontosabb közlekedési szabályokat és alapelveket, és azt, hogy a bérlést csak a főváros által kijelölt 300 mikromobilitási pont egyikén lehet befejezni.
A Jövő Mobilitása Egyesület maga is tett javaslatokat a szabályozásra. Eszerint el kellene különíteni a legfeljebb 20-25 km/h-s sebességre képes e-rollereket a már-már robogónyi teljesítményt leadó erőgépektől. Előbbihez nem lenne szükség jogosítványra, e fölött azonban be kellene vezetni, ahogy a féklámpát és az irányjelzőt is, valamint a védőfelszerelést és a felelősségbiztosítást. Pukler Gábor szerint a KRESZ rolleres módosításai jó esetben 2023 őszén jelenhetnek meg.
Rómában elaludtak
Budapesthez képest az olasz fővárosban vadnyugati állapotok uralkodnak az e-rollerezésben: jelenleg semmiféle szabályozás vagy egyéb korlátozás nem fogja vissza a száguldozást. Rómában hét cég összesen 14500 bérrollert üzemeltet, amelyeket komolyabb sebességkorlátozás nélkül, sokszor a szűk járdákon és sétálóutcákban használnak turisták és helyiek, akik ezután szanaszét hagyják a járműveket.
A városvezetés az egyre sokasodó balesetek és randalírozások hatására döntött a szigorításról. Májusban egy amerikai pár nő tagja a Spanyol lépcsőn dobta le a bérrollerét, ezzel mintegy 24500 eurós (10 millió forintos) kárt okozott a műemlékben. A párt egy életre kitiltották a Spanyol lépcső környékéről, a többieket pedig januártól tervezi megrendszabályozni a római városvezetés. A tervek szerint a budapestihez hasonló mobilitási pontokon lehet majd csak lerakni a rollereket, 18 év alatt tilos lesz a bérlés, amit regisztrációhoz kötnek, továbbá 20 km/h-ban maximálják a sebességet és háromban az üzemeltető cégek számát.
