Novák Katalin hétfő este írta ki közösségi oldalára, hogy miután „alaposan megvizsgálta és megfontolta az elfogadott törvényt és a hozzá érkezett észrevételeket is, aláírta a Parlament által már elfogadott törvényt. Nem talált ugyanis olyan okot, amely miatt Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, a törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható”. Érzékeli ugyanakkor a felháborodást a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása miatt. Mint írja „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés.” De válsághelyzetben az a helyes, ha „az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé”. S ő nem is gördített akadályt. Holott megtehette volna.
„A társadalmi egyeztetés hiánya elég ok lehetett volna arra, hogy a köztársasági elnök visszaküldje a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek. Még akkor is megtehette volna, ha különleges jogrend idején, márpedig az Orbán-kabinet háborús veszélyhelyzetet hirdetett, ettől a kötelezettségtől eltekinthet a kormány. Az már más kérdés, hogy politikailag bölcs lépés-e eltérni ettől” – magyarázza a Népszava kérdésére válaszolva Hack Péter, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az államfő a visszaküldéssel lehetőséget adott volna a Parlamentnek arra, hogy kijavítsa a könyvelők által emlegetett hibát.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint ugyanis a jogszabály szövege súlyos hibát tartalmaz, az átalányadózásra való áttérés nem választható 2022. szeptember elsejével, az adóévhez, január 1-jéhez kötött. Így a katából kiszorulók számára ez sem lehetőség. A Pénzügyminisztérium szerint ez a törvény félremagyarázása, de a könyvelők felületes közlemények helyett a törvény korrekcióját várják.
Mint emlékezhetünk, Novák Katalin elődje Áder János se nyúlt sokszor a vétó eszközéhez. A kevés kivételek közé tartozott a budavári lakások kényszerértékesítése. Az államfő főként azt kifogásolta, hogy a vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség megóvásának alaptörvényi követelményével, ezenfelül aránytalannak tartotta az önkormányzati tulajdonjog ilyen jelentős korlátozását. Az AB végül a jogszabály több passzusát is alkotmányellenesnek minősítette, így az Országgyűlésnek újra kellett tárgyalnia azt.
„A kata esetében kevesebb jogi alapja lett volna az alkotmányos panasznak, de erre is módja lett volna Novák Katalinnak”
– mondta a Népszavának Hack Péter. Ebben az esetben az Alkotmánybíróságnak kötelező lett volna megvizsgálnia a jogszabályt.
Még egyet ütött a hatalom a megélhetési válságba sodort, egy hete tüntető katásokon