Magyarország;törvény;felmérés;kata;

- A fideszesek harmadának sem tetszik, amit a kormány a katával művelt

Egyötödüknek még a kormányról alkotott véleménye is kedvezőtlenebb lett emiatt.

A megkérdezettek 62 százaléka nem ért egyet a kata szigorításával – írja a Telex a 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatása-alapján, amelyet a Momentum megbízásából végzett a katatörvénnyel, illetve a katás adózással kapcsolatos kormányzati intézkedések társadalmi megítéléséről.

Az ellenzéki pártok szavazói (beleértve a hatpárti ellenzéki összefogás pártjainak híveit, valamint az MKKP- és Mi Hazánk-szavazókat is), illetve a katát az elmúlt évben használók – beleértve a velük egy háztartásban élőket is – 87, illetve 85 százalékban ellenzik az intézkedést. Ennek vonatkozásában érdekesség, hogy az ellenzékiek öt százaléka, továbbá a katát korábban használók 11 százaléka azonban inkább egyetért vele.

A kormánypárti szavazók szinte egyenlő arányban oszlottak meg a kérdésben, 38 százalékuk helyeselte, 36 százalék ellenezte, 26 százalékuk pedig nem tudott, vagy nem akart állást foglalni a kérdésben.

Akiknek nincs katás adózó a háztartásában, azok is döntő többségükben (57%) helytelenítik azt intézkedést, mindössze 23 százalékuk ért vele egyet. Nem igaz tehát Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentése, hogy a nem katázók közömbösek ebben a kérdésben – teszik hozzá az elemzésben.

A kutatás során a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő maga vagy a háztartásában élők közül valaki kisadózott az elmúlt egy évben, ez a 7,8 milliós választókorú népességből nagyjából 1 millió 300 ezer embert jelent.

A kormánypártiak között kevesebb érintett volt, talán azért, mert a katások jellemzően fiatal, átlaghoz képest képzettebb választók, akik között a Fidesz valamivel kevésbé népszerű, mint a teljes népességben – veti fel az elemzés, amelynek adatai egyúttal azt is világossá teszik: a katásokat jelentősen rosszul és váratlanul érintette a hétfőn benyújtott, kedden pedig a Fidesz-KDNP által megszavazott katatörvény.

A kisadózók (vagy a velük egy háztartásban élők) 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a bevételeinek több mint a fele került ki a katás adózási körből, további 34 százaléknak pedig ugyan kevesebb mint a fele, de így is több mint 10 százaléka. 

Az intézkedés a katások 8 százalékának elviselhetetlenül nagy nehézséget okoz, további 37 százalékuknak jelentőset, és csak 22 százalékuk szerint nem okoz egyáltalán nehézséget.

Bár 55 százaléknak a módosítás nem változtatta meg az intézkedés a kormányról alkotott véleményét, 36 százalék úgy válaszolt, hogy ez kedvezőtlen irányba befolyásolta. Nemcsak ellenzéki szavazókról és katásokról van szó:

A bizonytalanok 35, a nem katázó családok 33 százaléka is csalódott a kormányban, de még a fideszesek egyötöde is, miközben pozitív irányba alig változott a vélemény. A kormánypártiak mindössze hat százalékának lett pozitívabb véleménye emiatt a kormányról, 68 százalékuknak nem változott.

Mint a 21 Kutatóközpont hozzáteszi, mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a választóközönség ilyen arányban meg is változtatná a pártpreferenciáját: egy adott ügyben kifejtett ellenvélemény még nem jelent automatikusan „szakítást” a kedvenc párttal, az egy hosszú és bonyolult folyamat szokott lenni.

A 21 Kutatóközpont reprezentatív közvélemény-kutatása 1000 fő megkérdezésével, 2022. július 14-15 között, telefonos adatfelvétellel készült. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, a hibahatár a teljes minta esetében +/- 3 százalék. A minta összetétele megfelel a teljes népesség összetételének nem, lakóhely, iskolai végzettség és korcsoport szerint.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a háborút is, javarészt azonban az uniós szankciókat tette felelőssé a helyzetért.