válság;interjú;megszorítás;Orbán Viktor;felelősség;kormányzati kommunikáció;

- Orbán Viktor semmiért se felelős, a miniszterelnök mindenki mást hibáztat, csak saját magát nem

A kormányzati retorika folyamatosan törésvonalakat akar létrehozni a társadalomban.

– A miniszterelnök is tudja, hogy a bejelentett intézkedések és a gazdasági problémák a magyar társadalom igen nagy szeletét érzékenyen érintik – nyilatkozta Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a Népszavának. Megemlíthető a kata módosítása, a forint magas árfolyama, az elszabadult infláció és sok minden más, de a legkényesebb téma nyilván a rezsicsökkentés, amely tíz éve zászlóshajóként funkcionál a Fidesz politikájában és kampányaiban.

– A Fidesz még a tavaszi választás előtt is azzal riogatta a választópolgárokat, hogy az ellenzék meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést, Orbán Viktor viszont megvédi azt – idézte fel a stratégiai igazgató. A kormány mégis kénytelen volt hozzányúlni a konstrukcióhoz.

– A miniszterelnök Kossuth rádióban elhangzott pénteki interjújának fő rendeltetése a felelősséghárítás volt 

– hívta fel a figyelmet Virág. Orbán azt szerette volna elmagyarázni a magyar választópolgároknak, hogy minden megszorító intézkedésért az EU elhibázott szankciós politikája, a háború és a háborún nyerészkedők okolhatók. Tehát mindez nem a kormány felelőssége vagy hibája, a kormány, amennyire lehet, továbbra is megvédi az magyar embereket.

– Önkritika egyáltalán nem jelent meg az interjúban – állapította meg Virág. Az például, hogy a választás előtti osztogatás mennyiben járult hozzá a mai helyzet kialakulásához, szóba se került. Ahogyan máskor, a miniszterelnök ezúttal is külső bűnbakokat keresett a belföldön jelentkező problémákra.

Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője is azt tartja a miniszterelnöki interjú leglényegesebb elemének, hogy Orbán – miközben kiállt a kata átalakítása és a rezsicsökkentés részleges kivezetése mellett – a politikai felelősséget egyértelműen áttolta az Európai Unióra, a háborúra. A legfőbb célpont az uniós szankciós politika volt. Fontos azonban megjegyezni – említett egy másik szempontot Szicherle –, hogy a magyar kormány szavazata nélkül egyetlen uniós szankció sem léphetett volna életbe. Orbán tehát azokat az uniós döntéseket támadja, amelyeknek saját maga is részese volt.

– Ezzel egyébként nincs egyedül – mondta Szicherle. Az EU viszonylag bonyolult, az átlagemberektől messze lévő szervezet, ezért sok politikai vezető alkalmazta már azt a taktikát, hogy a politikai felelősséget a lakosság által ismeretlen Brüsszelre hárítja.

A katázás átalakítását Orbán a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával magyarázta. Virág szerint a kormány megint próbál társadalmi rétegeket szembeállítani egymással, a kormányzati propaganda közben a katásokat ügyeskedő, az adóterheket megkerülő csoportként igyekszik feltüntetni.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy lesz fogadókészség a kormány narratívájára. Hisz a kampányban azt is sokan elhitték, hogy az ellenzék háborúba akarja küldeni a magyar fiatalokat. A rezsi ügye azonban problémásabb. Nem lesz könnyű eladni az embereknek, hogy tulajdonképpen megőrzik a rezsicsökkentést, ezért nyúlnak hozzá a rendszerhez. A miniszterelnök szavahihetősége a tét – jelentette ki Virág.

Az intézkedések időzítése nem véletlen. Nyár közepén vagyunk, ilyenkor nehezebben mozgósíthatók az emberek, ráadásul a választási vereség után az ellenzék padlóra került, 

és ebből az állapotából még nem tudott magához térni. Minden párt a saját tisztújításával és stratégiájával van elfoglalva – sorolta az ellenzék nehézségeit Virág Andrea.. Az ellenzék elvileg nincs felkészülve arra, hogy a tiltakozások élére álljon. Paradox módon azonban éppen a kormány intézkedései lendíthetik ki az apátiából az ellenzéki pártokat és főleg a csalódott, kiábrándult ellenzéki szavazókat.

Virág szerint az ellenzéknek az a feladata, hogy megmutassa, hogyan verte át a miniszterelnök a választókat, hogyan lehetetlenít el több százezer embert a kormánya katázás kivéreztetésével, milyen súlyos következményekkel járnak a gazdasági problémák a magyar családok számára, és ebben mekkora felelőssége van Orbánnak. Az ellenzéknek közben kormányzati alternatívát kell kínálnia. Az, hogy szombaton Márki-Zay Péter is tüntetést szervez, annak a jele: a volt miniszterelnök-jelölt nem tervezi befejezni politikai pályafutását, nem mondott le arról, hogy országos politikai szerepet vállaljon.

Orbán helyében Szicherle nem csodálkozna azon, hogy az ellenzék a mostani helyzetből politikai hasznot szeretne húzni. Nem is tehet mást: az ellenzéket politikai pártok alkotják, amelyek célja, hogy politikai hatalomhoz jussanak.

A Fidesztől már megszokhattuk, hogy a „nemzeti egység bomlasztásával” vádolja az ellenzéket. Így történt ez a pandémia idején is, vagy a háború előtt, amikor már szintén magas volt az infláció. Szicherle hangsúlyozta: valójában a kormányzati retorika az, amely folyamatosan arra törekszik, hogy törésvonalakat hozzon létre a magyar társadalomban.

„Próbáljuk megmenteni a rezsicsökkentést”

– A háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a gazdaságban is, és ennek része az energiaárak emelése – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki interjújában. Harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk. 

– Minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszióba lép – folytatta. Magyarországon most még munkaerőhiány van, a kormányfő ugyanakkor azt tanácsolja mindenkinek, akinek van munkája, hogy becsülje meg, és tegyen meg mindent azért, hogy meg is tudja tartani.

Most azonban még az első csatát éljük, amely az energiáért zajlik: a háború miatt az áram ára szerinte az ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett. A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellenkező hatást váltott ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „a rezsicsökkentés érdekében hozzá kellett nyúlnunk az átlagos fogyasztás feletti mennyiségekhez”, vagyis „próbáljuk megmenteni a rezsicsökkentést”. Kifejtette, hogy „most kénytelenek vagyunk az átlag fölötti fogyasztására kivetni a valódi árat, ha ezt nem így tennénk”, akkor a teljes rezsicsökkentési politikát meg kellene szüntetni.

A katázás rendszerének átalakítását azzal magyarázta, hogy arra a nyugdíjrendszer fenntartása miatt van szükség

– A háborús helyzetre az összefogás a jó válasz, nem a politikai haszonlesés – bírálta Orbán a baloldali ellenzéket. Bármilyen intézkedésre, amely megkérdőjelezhető és vitatható, a baloldali ellenzék fel fog ülni – mondta a miniszterelnök –, és megpróbál hangulatot kelteni a kormányzás ellen, mert politikai hasznot akar ebből húzni.

Gulyás Gergely szerint a háztartások háromnegyedét nem érinti majd a korlátozás, ez azonban nehezen elképzelhető.