- Vázlatok a pusztításról

- A kiállítás valójában nem Picassóról szól, hanem a háborúról. Az Ukrajnában zajló pusztítás engem végtelenül felháborít, ezért döntöttem úgy, hogy megrendezem ezt a tárlatot – mondta lapunknak Erdész László, aki szentendrei galériájában Pablo Picassónak a háborús témájú Guernica című művéhez készült negyvenegy rajzát állította ki. A New York-i magángyűjteményből származó képek fakszimile másolatok, így az eredeti művek anyagát, színét és legapróbb részleteit is hűen visszaadják. – A képek láttán ugyanazt az esztétikai élményt kapjuk mint egy múzeumban – mondja a galerista, hozzátéve, a tárlaton a sorozat eredeti mappája is megtekinthető.

A Guernica kétségkívül az egyetemes művészettörténet egyik ikonikus alkotása, mely nemcsak egy adott fegyveres konfliktust, de magát a háborúk szörnyűségét és a béke iránti vágyat is megjeleníti. Picassót a spanyol republikánus párt bízta meg, hogy készítsen az 1937-es párizsi világkiállításra egy nagy méretű művet, de időközben április 26-án az országban zajló polgárháborúban német és francia repülőgépek lebombázták a baszkföldi Guernica (baszk nyelven Gernika) városát. A művész a hírre reagálva lázasan festeni kezdett, így született meg a három és fél méter magas, valamint közel nyolc méter széles alkotás, melyen a háború okozta káosz jelenik meg. A kép terében ártatlan emberek kiáltanak eltorzult arccal, egy anya magához szorítja halott gyermekét, egy bika tágra nyílt szemmel bámul, egy ló pedig elveszti kontrollját. Miután a festmény 1937-ben megszületett, beutazta Európát és az amerikai kontinenst, hogy tizenegy országban vigye hírül az esemény borzalmait, mígnem 1981-ben visszakerült Spanyolországba, ahol Madridban a Casón del Buen Retiro nevű palotába került, majd 1992-től a Museo Reina Sofía épületébe.

– A Guernica 1937-es bombázása célzottan és szándékoltan a polgári lakosság ellen irányult, mely előrejelezte a második világháború szisztematikusan végrehajtott kegyetlenségeit – mondta Erdész László. Picasso műve az univerzális volta miatt így a későbbiekben is fontos szimbóluma maradt a fegyveres agresszió elleni harcnak, a képnek számos másolata született, melyeket demonstrációkon is használnak.

A szentendrei tárlaton is a pusztítás keltette borzalmakat látjuk viszont a képeken, az eredeti mű alakjai több apró változtatással tűnnek fel, így nyomon követhetjük Picasso alkotói folyamatának állomásait is. A tárlaton a képsorozat mellett a korszakot idézve Picasso kortársai, Marc Chagall, Joan Miró és Salvador Dalí grafikái is szerepelnek.