Egy hatalmas, gilisztára hajazó installáció fogadja a látogatót a Velencei Biennálé Koreai Pavilonjában: a „giliszta” teste tenyérnyi nagyságú szelvényekből áll, melyek folyamatosan mozgásban vannak, miközben változtatják a színüket és a mintájukat is. Yunchul Kim, dél-koreai képzőművész Chroma V című munkája - túlzás nélkül - hipnotizálja a nézőt, aki hosszú perceken át próbálja megfejteni, hogy mi is az, amit lát.
Merthogy Kim alkotásai nem adják könnyen magukat. A Chroma V halpikkelyekre is emlékeztető szelvényeiről ugyanis első látásra azt gondolhatnánk, hogy azok digitális kijelzők, miközben olyan lapkák, melyeket ha megtörnek, akkor változtatják a mintázatukat. – A műveimben az analóg és a digitális világot kombinálom. A Chroma V például háromszáznyolcvankét polimer lemezből áll, melyek mechanikus mozgását egy szoftver irányítja, míg az installáció alakja matematikailag generált – mondja Kim, aki magát interdiszciplináris alkotónak tartja, hisz a művészetében fontos szerepet kap a tudomány, a költészet és a filozófia is.
A Gyre című tárlatán a többi munka is kibillenti a nézőt a megszokásból: A napok pora (The Dust of Suns) című műtárgy például hatszögletű lapokból áll, melyek szintén kijelzőknek tűnnek, miközben átlátszó üveglapok, melyek közt sárgás zöldes folyadék fluktuál. Az Impulse leginkább egy csillárra hasonlít üveghengerekből és azokat összekötő csövekből, melyekben velencei tengervíz „közlekedik” a nyomás hatására, olyan hatást keltve mint amikor a szív pumpálja a szervekbe a vért. A kiállításon az alkotások kapcsolódnak egymáshoz: az Argos nevű installáció mint részecske detektor kétszáznegyvenhat Geiger-Müller csőből áll, melyek mérik a levegő müon tartalmát, majd jeleket küldve mozgatják a tárlat többi alkotását.
– Korábban nem gondoltuk volna, hogy a jövőben lesznek kis méretű mobiltelefonok, miközben ma már létezik mesterséges intelligencia, gépmanipuláció és testbe építhető implantátumok is – mondja az alkotó, aki szerint manapság egyre többen kérdeznek rá, hogy hol húzódik a határ ember és gép között. – Mindig is azt hittük, hogy az ember az univerzum középpontja, de ez az antropocentrikus világkép kezdi elveszteni az erejét – vallja Kim, példának hozva fel a koronavírust, mely megállásra kényszerítette az emberiséget, és amelynek legyőzésére ki kellett fejleszteni a vakcinát. Az alkotó szerint a félig emberi, félig gépi világ másfelől a művészetre is nagy hatást gyakorol. – Régebben senki sem gondolta volna, hogy a gép is lehet művészet. Csak a festményt, a fotót és zenét tekintették annak – mondja a művész, aki úgy látja, sokan már meglátják a technológiában a szépet.
Infó: Yunchul Kim: Gyra. 59. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, Koreai Pavilon, Giardini. Megtekinthető november 27-ig.
