Ezek alapját az Uber amerikai személyszállító szolgáltató cégtől kiszivárgott, mintegy 124 ezer dokumentum képezte. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (IJIC) által feldolgozott, 2013 és 2017 közötti üzenetváltásokat tartalmazó adathalmaz példátlan betekintést enged abba az évi 90 milliós lobbikampányba, amelynek révén az agresszívan terjeszkedő vállalat maga mellé akarta állítani az európai döntéshozókat annak érdekében, hogy elhódítsa a személyszállítási piacot a hagyományos taxiszolgáltatóktól. Az amerikai cég megbízottjai a színfalak mögött hazánkban is kilincseltek, de törekvéseiket nem koronázta siker.
A Direkt36 szerint hazánkban többek között a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Sárdi Tamáson, a FIPRA nevű nemzetközi hálózat egyik magyarországi képviselőjén keresztül próbálta az Uber elérni, hogy az Orbán-kormány az amerikai vállalat érdekeinek megfelelően alakítsa a személyszállításra vonatkozó szabályokat. A kiszivárgott dokumentumok ugyan azt tanúsítják, hogy Sárdinak sikerült olyan prominens magyar politikusokkal és tisztségviselőkkel kapcsolatba lépni ez ügyben, mint Vitézy Dávid akkori BKK-vezérigazgató, Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János akkori kancelláriaminiszter, ám a taxisok sikeresebben tudták képviselni az érdekeiket. Emiatt a magyar szabályozás végül nem az Uber szájíze szerint alakult, így a cég kivonult a piacról. Mindazonáltal az, hogy az említett találkozók létrejöttek és mindeddig titokban maradtak, rávilágít a hazai lobbiszabályok hiányosságaira, bár a lobbibotrány magyar szála lapzártánkig kevés visszhangot kapott.
Kiderült, hogyan lobbizott az Uber az Orbán-kormánynál, mielőtt arcra ejtették volnaA leplezések Franciaországban annál nagyobb port kavartak, mivel kiderült, Emmanuel Macron gazdasági miniszterként a háttérben látványos segítséget nyújtott az Ubernek, a politikus a hírek szerint még egy, a cégnek kedvező titkos alkut is kiharcolt az akkor hatalmon lévő szocialista párton belül. A szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig a francia ellenzék számos képviselője, valamint a befolyásos CGT szakszervezet vezetője is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza a körülmények feltárására. Az államfői hivatal viszont azt állítja, természetes, hogy Macron gazdasági miniszterként kapcsolatban állt különböző cégekkel. így az Uberrel is.
Az Európai Unióra nézve leginkább a Neelie Kroest, az Európai Bizottság korábbi alelnökét, digitális ügyekért felelős uniós biztost érintő napvilágra került információk kínosak. A kiszivárgott dokumentumok alapján a holland politikus már 2014 novembere előtt, vagyis hivatali ideje alatt tárgyalt arról az Uberrel, hogy tanácsadóként a céghez fog szegődni. A brüsszeli szabályok alapján egy leköszönő biztos kizárólag az Európai Bizottság hozzájárulásával állhat lobbistának a posztja elhagyását követő 18 hónapon belül. Kroes erre nem kapott engedélyt, a kiszivárgott dokumentumok mégis azt mutatják, hogy nem hivatalos kapacitásban igyekezett közbenjárni a holland kormánynál az Uber érdekében. Az amerikai cég ezt meg is hálálta: az időkorlát lejárta után felvették a holland politikust egy jövedelmező tanácsadói pozícióba.
