Már 41 embert hallgattak meg a Jókai utcai házomlás ügyében indított nyomozás során, de gyanúsítotti meghallgatás még nem történt – tájékoztatta a Népszavát Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Lapunk kérdésére megerősítette, hogy építész-statikust és orvosszakértőt is bevontak a nyomozásba, amelyre külön csoportot alakítottak. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy mikor zárulhat le a vizsgálat.
Mint arról lapunk beszámolt, két héttel ezelőtt az utcára dőlt a Jókai utca 1. alatti épület homlokzati falának egy része és néhány tetőszerkezeti elem. Az omlás magával sodorta az alatta lévő erkélyek párkányzatát is, a törmelék pedig a Jókai utcán parkoló gépkocsikra, illetve az úttestre zuhant. A balesetben súlyosan megsérült az Operettszínház egyik fiatal táncművésze. Öt autó totálkáros lett.
„Képzeld el, ahogy jön mögötted egy hatalmas porfelhő, ilyen lehet egy háború”A történtek mögött súlyos szakmai kivitelezői hibát lát Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki a Népszavának azt mondta, hogy a mai ingatlanfejlesztők, kivitelezők, sőt gyakorta a tervezők sem tudják, hogyan kell ezekhez a házakhoz nyúlni, milyen speciális tulajdonságokkal bírnak a régi bérházak.
A főépítész meglepőnek tartotta, hogy az építési hatóság egy ilyen nagy munkánál nem írta elő védőtető készítését a járda felett, holott az a munkavédelmi előírások része.
Csakhogy azokat nagyon gyakran nem tartják be. (Lásd keretes írásunkat.)
Az elmúlt évek példái jól mutatják: az épületek bontása korántsem veszélytelen feladat. A Radetzky-laktanya tavalyi bontásakor az épületről leeső faldarabok megrongálták az ott parkoló autókat és csak a szerencsén múlt, hogy egyetlen ember sem járt éppen arra. Szintén a szerencsén múlt, hogy a Böszörményi út 22. alatti hatemeletes épület bontásakor leomló két felső szint nem okozott személyi sérülést.
A házomlások kissé meglepő módon nem akasztják meg igazán a kivitelezést.
A Jókai utca 1. veszélytelenítése után a kormányhivatal pár nap múlva engedélyezte a lakók visszatérését az otthonaikba és a kivitelezés - szigorú feltételek mellett – folytatódhatott – válaszolta a fővárosi kormányhivatal lapunk kérdésére. (A tetőterében 15 darab, 150-400 millió forintos luxuslakás épül, amelyek átadását 2022 végére, vagy 2023 elejére tervezik.) A kormányhivatali ellenőrzések gyakoriságát firtató kérdésünkre újfent elismételte, hogy az építéshatósági ellenőrzéseket az éves ellenőrzési tervben meghatározottak szerint végzik. Úgy tűnik, ettől nem igazán szeretnek eltérni. Egy Budai Várban élő olvasónk ugyanis arra hívta fel a figyelmünket, hogy ők például hiába jelentettek be egy műemléképületen végzett láthatóan kontár, veszélyes kivitelezést, ellenőrzésre vonatkozó kérésüket azzal hárították el, hogy az nem szerepel az éves tervben.
A Böszörményi úti házomlás okán viszont tartott soron kívüli hatósági ellenőrzést a fővárosi kormányhivatal. Ám ennek eredményéről mindössze annyit árultak el, hogy „a kormányhivatal a szükséges intézkedéseket megtette”. A május 27-én kiadott határozatban mindenesetre az szerepel, hogy „a felső két szint omlását előidéző rejtett hibák a bal oldali, még teljes magasságban álló szerkezetrészben is lehetnek. A bizonytalan szerkezet miatt jelenleg az épületegység biztonsági okokból nem járható, megközelítése veszélyes”. Az új bontási terv elkészülte után azonban a kormányhivatal engedélyt adott a folytatásra. Sőt, azóta a helyére épülő új, vegyes rendeltetésű épület is megkapta az építési engedélyt. A 2 pinceszint + földszint + 5 emeletes épületben 119 lakást, valamint kereskedelmi és egészségügyi egységeket alakítanak ki.
A beruházó cég, a BBSZ Ingatlan 2022 Kft. egyetlen tulajdonosa a XII. kerületi önkormányzat, amely arra a kérdésünkre, miszerint a bontásra korábban is sok lakossági panasz érkezett, azt válaszolta, hogy a bontási munkálatok koordinálása – ideértve az alvállalkozók kiválasztását – teljes egészében a BBSZ Ingatlan 2022 Kft. hatásköre – ami ugye az önkormányzat cége. „A műszaki ellenőr felügyelete mellett zajló bontási munkálatok minden munkafázisa megfelel a bontási engedélyben rögzítetteknek. A baleset előtti panaszok a bontási munkálatokkal járó porral és zajjal voltak kapcsolatosak, ezeket a cég folyamatosan igyekszik csökkenteni, illetve közreműködni az emiatt okozott kellemetlenségek enyhítésében, magára vállalta a bontás miatt porossá vált autók lemosási költségeinek egy részét” – magyarázta Arató Zsolt, a kerület sajtószóvivője, aki azt is hozzátette, hogy az önkormányzat jegyzője feljelentést tett ismeretlen ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt.
Az épület bontásáról, illetve a terület hasznosításáról pedig a képviselő-testület döntött, az eddigi költségeket az önkormányzat OTP-részvényeinek eladásából fedezte. Erre két alkalommal került sor, 2021-ben 15.770 forintos értéken, 2022-ben pedig 17.000 forintos darab áron. Csak azt nem tette hozzá, hogy hány darab részvényt adtak el.
Mulasztások majdnem mindenhol
Lesújtó eredménnyel zárult az építkezések legutóbbi, 2021-es célzott ellenőrzése. Az akkori Innovációs és Technológiai Minisztériumnak azért rendelt el célvizsgálatot, mert az építőipar vezeti a halásos és súlyos munkahelyi balesetek listáját. Nem véletlenül. A vizsgálat során alig találtak olyan építkezést, ahol ne lett volna valamilyen munkavédelemmel összefüggő szabálytalanság. Legtöbbször a védőeszközök helytelen használata és a balesetet megelőző intézkedések elmaradására derült fény. A munkáltatók 87 százaléka mulasztott. Összesen 160 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot a munkavállalókra, összesen 26,5 millió forint értékben. (Az építőipar összvolumenét tekintve ez filléresnél is kisebb tétel.)
