- Szimbolikus jelentősége lenne, ha Orbán elfogadná Zelenszkij meghívását, de kérdés, hogy meri-e vállalni

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta a világ számos vezetője elutazott Kijevbe. Ennek általában szimbolikus jelentősége van, és figyelemre méltó tény, Volodomir Zelenszkij elnök a szomszéd országok vezetői közül csak már csak Magyarországéival nem tartott  csúcstalálkozót. Volt helyette egy rendkívül negatív kétoldalú viszony, amiért Ukrajna nem enyhített a még a Zelenszkij-korszak előtt született oktatási és nyelvtörvényén, s a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban ez egy állandó vita tárgya volt – emlékeztetett a Népszavának adott nyilatkozatában Fedinec Csilla, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa.

A szakértőt azután kérdeztük, hogy kedden kiderült, az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij hónapokon át tartó üzengetés után telefonon tárgyalt Orbán Viktorral, akit meg is hívott egy kijevi látogatásra. Fedinec Csilla azt mondta, egy ilyen látogatás Orbán Viktor részéről nagyon egyértelmű állásfoglalás lenne, a kérdés csak az, hogy a magyar kormányfő vállalja-e ezt az ukrán oktatási és nyelvtörvény miatt 12 éven át folytatott magyar retorika után. Szerinte arra, hogy a magyar diplomácia képes-e fordulatra, a válasz az, hogy hirtelen nem, pedig az Ukrajnához fűződő kapcsolatok javítása fontos lenne a már-már kenyértörésig fajuló lengyel-magyar viszony miatt is.

De a fordulatra való képesség hiánya már csak azért is rossz, mert egy teljesen más helyzet van, és ez a háború nem csak Ukrajna problémája, teljesen egyértelmű ugyanis, hogy az a „helsinki világrend”, amelyben eddig (az 1975-ös helsinki egyezmények óta) éltünk, meg fog változni. A határok eltolódása nagy globális átalakulást fog eredményezni, bármilyen kimenetele is legyen az orosz-ukrán háborúnak. – Ezen belül a saját súlyunk és az a súly, amellyel a kárpátaljai magyarok érdekeit tudjuk képviselni, az attól is függ, hogy a saját táborunkon belül mekkora a tekintélyünk.

Egy ukrajnai látogatásnak ilyen értelemben is szimbolikus jelentősége lenne a jelenlegi háborús körülmények között. A kérdés az, hogy valaki meri-e ezt vállalni – fejtette ki a szakértő.

A brüsszeli diplomáciai fejlemények, az ukrán EU-tagjelöltség európai bizottsági támogatása ügyében a magyar kormányfő a hét végén újabb feltételt szabva kijelentette, az ukrán és moldovai tagjelöltséget csak Grúzia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszával együtt támogatják. De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy Zelenszkij elnök e meghívta Orbánt, a kijevi látogatás pedig magyar részről egy nagyon egyértelmű állásfoglalás lenne.

Ami a konkrét együttműködés lehetőségeit illeti, Magyarország Szijjártó Péter külügyminiszter hétfői nyilatkozatával néhány héten belül másodszor jelentette ki, hogy közre tudna működni az ukrán gabonaexport célba juttatásában, és erre most már az ukrán sajtó is felfigyelt.

Ez azonban nemcsak kétoldalú kérdés, hanem nemzetközi felelősségvállalás is, hiszen az ukrajnai háború miatt fenyegető élelmiszerválság az egész világot érinti. Ukrajna az Európai Uniónak is a negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, de Afrikában akár éhínség lehet amiatt, hogy Oroszország blokkolja a fekete-tengeri ukrán élelmiszer-szállításokat. – Az, hogy Kijev irányában tettünk egy ilyen felajánlást, pozitív dolog, de az orosz blokád megkerüléséhez egy szélesebb körű összefogásra van szükség, és abban részt is kell venni az ukrajnai búza-, illetve napraforgótermés célba juttatása érdekében – jegyezte meg Fedinec Csilla.