Lakás, autó, balatoni nyaraló: évtizedekkel ezelőtt sokak számára teljesülő szentháromságnak számított. Persze a felkapott részek, mint az északi parton a Tihany és Balatonalmádi közötti települések, vagy például Balatonkenese, Balatonakarattya, illetve a déli oldalon a Balatonföldvár és Siófok közötti partszakasz már akkor is drágábbnak számítottak. Ugyanakkor a tó nyugati oldalán, jellemzően Balatonberénytől Balatonlelléig sok átlagos keresetű család tudott telket venni, s rá felhúzni egy kisebb épületet. A kétezres évek végének gazdasági válsága miatt aztán ezek a nyaralók kerültek elsőként eladósorba, a hitelcsapdába került famíliák a leginkább nélkülözhető tóparti ingatlanoktól váltak meg, méghozzá sokszor áron alul.
– A Balaton délnyugati medencéjében, elsősorban Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves településcentrumoktól messzebb eső részein egy 200-300 négyzetméteres telken álló 35-45 négyzetméteres, jellemzően könnyű szerkezetes házat 3,5-6 millió forintért meg lehetett venni még bő tíz évvel ezelőtt is – magyarázta Sághy Tamás ingatlanszakértő.
– Akinek tehát akkor volt pénze, nagyon jó üzleteket köthetett, a jelenből nézve pedig egyenesen aranybányára leltek, hiszen most ugyanezeket az ingatlanokat hat-tízszeres áron el lehet adni.
A közvetlen balatoniparti települések többségén ugyanis az ingatlan.com oldalon mejelenő hirdetések alapján jelenleg bőven 70 millió forint felett alakulnak az átlagárak. Mindössze négy olyan település akad, ahol ennél alacsonyabb az átlagára: Máriafürdőn 69,9 millió, Fenyvesen pedig 78,5 millió az ingatlanok átlagos kínálati ára.
A sokezer hirdetést végigböngészve a legolcsóbb, Balaton-parti településen kínált ingatlan egy siófok-szabadifürdői, a tótól közel két kilométerre fekvő, egy nagyobb telekből leválasztott 1700 négyzetméteres részen álló, tanyaszerű, felújításra szoruló, szoba-konyhás, 45 négyzetméteres épület, melyet 12 millióért kínálnak. Szépséghiba, hogy a telekrész beépíthetősége 3 százalék, azaz a jelenleginél sokkal nagyobb házat nem lehet rá felhúzni. Éppen százszor ennyibe kerül a jelenleg legdrágábban kínált nyaraló, melyet Gyenesdiáson kínál eladásra tulajdonosa. A hatalmas, örökpanorámás, hegyoldali telken álló, 390 négyzetméteres, tízszobás luxusnyaraló igazából két házból áll, s mindegyikhez saját medence tartozik,
ám a 2,88 milliós négyzetméterenkénti ár még így is sokkoló lehet sokak számára: bő 1,1 milliárdért lehet megvenni.
(Lehet persze ennél is drágább ingatlant találni a tónál, de a nyaralókategóriából már nyilvánvalóan kilóg például az 1,3 milliárdért hirdetett, 21 szobás balatonföldvári kastély.)
– A Balaton nagy része sokáig az átlagemberek nyaralóhelyének számított, az igazán gazdagok még bő tíz éve is inkább horvát, olasz vagy görög tengerparti nyaralókat vásároltak, de felkapott helynek számított például Thaiföld is – jegyezte meg Sághy Tamás.
– Aztán megjelentek a tóparton a NER nyertesei, ezzel együtt pedig elképesztő fejlesztések és befektetések kezdődtek, magukkal hozva egy, addig a Balatonnál nem jellemző, a legmagasabb luxust is simán kifizető réteget.
Erre tromfolt rá aztán a koronavírus, melynek hatására sokan próbáltak kiköltözni a nagyvárosokból, s mivel a Balaton sztrádán csak 40 perc, de még a legtávolabbi pontja is szűk másfél óra, így sokan oda akartak költözni.
– A Covid kezdete óta 60-70 százalékkal emelkedtek az árak – állította Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Jelenleg a Balatonnál, legalábbis a közvetlen tóparti településeken magasabbak a négyzetméterárak, mint Budapesten.
Mint táblázatunkból is kiderül, az északi parton csak a Révfülöp és Balatonederics közötti szakaszon, a délin pedig Balatonberényben, illetve Őszödön alacsonyabb az átlag négyzetméterár 700 ezer forintnál, 11 településen viszont már veri az egymilliót – igaz, akad néhány kisebb, mint például Paloznak, ahol csak néhány eladó ingatlan akad, ám ezek igencsak drágák, felhúzva ezzel az átlagot –, sőt, Tihanyban közelít a kétmillióhoz.
– Régebben, aki nem tudta megfizetni a mindig is drágább keleti medence árait, az a nyugati részen keresett magának megfizethető ingatlant – folytatta Balogh László.
– Jelenleg viszont egy jelentős réteg számára már nincs pénztárcaképes ajánlat a tó mellett, ők ezért a háttértelepüléseken, 10-15 kilométerre a Balatontól vásárolnak. Persze azzal, hogy megjelentek ezeken a településeken, az árak ott is drasztikusan emelkedni kezdtek.
A tóparti települések árai a szakemberek szerint már a középosztály egy részének is megfizethetetlenek, a klasszikus, vízparti-vízközeli ingatlanok – tehát melyek maximum 50-100 méterre találhatók a medertől – pedig már luxusnak számítanak, s ennek megfelelően elképesztő árakon cserélnek gazdát.
– Jelenleg még mindenféle ingatlannak van piaca, ami generálja a drágulást – jelentette ki Balogh László –, ám, ha romlik a gazdasági helyzet, akkor ismét előfordulhat, ami a 2010-es évek elején, hogy többen próbálnak majd megszabadulni a nyaralójuktól, s ez, ha nem is csökkenti az árakat, de jelentősen lelassítja a drágulást.
Ami azt is jelentheti, valamelyest javul a vevők alkupozíciója, ugyanis jelenleg a kereslet akkora, hogy az eladói oldal nincs kényszerhelyzetben, legfeljebb a reméltnél hosszabb idő alatt talál csak vevőt.
– Beszélhetünk elrugaszkodott árakról, de ha valaki kifizeti a kért, sok esetben magasnak tűnő árat, akkor az a reális, hiszen akadt rá vevő – jegyezte meg Balogh László. – A Balaton, ahogy Budapest is abból a szempontból is szerencsés piac, hogy nem lokális a kereslet, hanem országos, sőt, külföldről is akad rengeteg potenciális vevőjelölt. Ami egyúttal azt jelenti, olcsóbb nem lesz, a legjobb esetben is csak lassabban mennek fel az árak.
