– Sok válságjelenség közepette kell megőrizni az önkormányzatok működőképességét és ehhez partnereket kell találni – így vágott bele Karácsony Gergely főpolgármester a jövő évi állami költségvetés szerdán kezdődő országgyűlési vitájára készült fővárosi ellenzéki politikusok módosítóinak ismertetésébe. Az erről szóló egyeztetésre valamennyi parlamenti párt fővárosi képviselőjét meghívták hétfőn a Városházára, akik közül csak Dunai Mónika, a Fidesz budapesti országgyűlési képviselője nem fogadta el az invitálást.
Karácsony hangsúlyozta: a módosító javaslatok elfogadása nem csupán Budapestet, az ország motorját tartaná működőképes állapotban, de valamennyi önkormányzat levegőhöz juttatná. A benyújtott költségvetésnek szerinte ugyanis az önkormányzatok lennének a legnagyobb vesztesei. A főpolgármester különösen fontosnak tartotta a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásának biztosítását, hiszen ez nem csupán a város legfontosabb közszolgáltatása, hanem a zöld átállás legfontosabb eleme.
A 33 328 milliárd forintos jövő évi központi költségvetést módosító javaslatok közül Gy. Németh Erzsébet, volt főpolgármester-helyettes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője két olyan tételt emelt ki, amely jelentősen javítaná a komoly adóerővel rendelkező városok, mint például Budapest, illetve több megyei jogú város pénzügyi pozícióit.
Mint mondta, Budapest szolidáris város, de az azért túlzás, hogy szolidáris adó címén a Tarlós István főpolgármestersége idején fizetett 10 milliárdos tételnek jövőre az 5,5-szeresét követelje a fővárostól a kormány. Az idei összeghez képest is 20 milliárddal többet – 36 milliárd forint helyett 56 milliárd forint adót – hajtana be Budapesten a kormány. A drasztikus adóemelés nem csupán a fővárost érinti, hiszen a jövő évi költségvetésben 218 milliárd forintot terveztek be ezen a címen. (A tájékoztatón nem hangzott el, de a Népszavának korábban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, a települések adóalap és az adóerő-képességén alapuló képlet változtatása révén jövőre 90 milliárddal többet kellene befizetniük az önkormányzatoknak.)
Itt az újabb sarc, az Orbán-kormány még 90 milliárd forintot akar behajtani a kivéreztetett önkormányzatokonAz ellenzéki képviselők a tervezett adóbevétel mérséklésére tesznek javaslatot. Gy. Németh szerint a bevételkiesés minden gond nélkül pótolható a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda működtetési költségére tervezett összegből. A másik ellenzéki javaslat értelmében a budapesti hulladékhasznosító mű által megtermelt energiát a főváros közvilágítási cége kapná meg, ez fedezné is cég a teljes villamos energia szükségletét. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.)
– A megszorítások és az elvonások hatása a hétköznapokban is tetten érhető lesz, hiszen az önkormányzatok által fenntartott intézményeket, például óvodákat és a idősotthonokat is érintik, de a szabad források híján az utak fenntartása is ellehetetlenül
– hívta fel a figyelmet Szabó Rebeka. A Párbeszéd politikusa a közös javaslat azon pontját ismertette, miszerint az állam adja vissza az önkormányzatoknak az autósok által befizetett – az elmúlt években teljesen elvont – gépjárműadót, illetve az üzemanyagok árában megfizetett jövedéki adó 25 százalékát is kapják meg. Mindkét bevételt az utak építésére, felújítására költhetnék, amely nem csupán az autósoknak jó hír, de a kerékpárosoknak és a közösségi közlekedés használóinak is.
– Évente 1000 milliárd forintot fizetnek be jövedéki adóként az autósok, amelyből egyetlen fillért sem ad a településeknek a kormány, miközben az úthálózat fejlesztése és karbantartása az ő feladatuk
– mondta Szabó, hozzátéve: az ellenzéki képviselők hiányolják a költségvetésből a Lánchíd felújítására ígért, de a jövő évi tervben nem szereplő 6 milliárdos állami hozzájárulást.
– A közösségi közlekedési kiadásainak jegyárbevételen felüli részét fele-fele arányban állja az önkormányzat és az állam – ismertette a következő ellenzéki javaslatot Vajda Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője. A másik általa bemutatott módosítóval azt kérik, hogy a munkáltatók által adható cafeteria keretbe vegyék bele a közösségi közlekedés költségét. A közösségi közlekedési járműállományának megújítását szolgálná a főváros hozzáférése az uniós forrásokhoz. S végezetül azt javasolják, hogy a BKV bérletek áfakulcsát vigyék le nulla százalékra. Ez nagyjából „kerekítési hibának” megfelelő összeg lenne a központi költségvetésben, hiszen
a jövő évre betervezett 7000 milliárd forint forgalmi adóbevételnek alig valamivel több mint félszázalékát – 40 milliárdot – tenné ki ez.
Törvényes einstand
– A Rákospalotán található hulladékégetőben – mintegy melléktevékenységként – távhőt, s elektromos áramot termelnek. Ez akkora mennyiség, amivel 45-50 ezer háztartás áramellátását lehet szavatolni vagy biztosítaná éves szinten budapesti közvilágítást. Azonban a létesítmény nem önmagában termeli az áramot – innen az Országos Villamos Teherelosztó rendszerbe megy, s ebből a főváros semmit sem lát. Ebből a szempontból a hulladékégető nem képez kivételt Paks, vagy éppen a Mátrai Erőmű alól, mivel az itt előállított áram ugyancsak a „nagy közösbe” megy. Ez törvényi szinten van jelenleg szabályozva, így lényegében a főváros tehetetlen – magyarázta lapunknak a DK országgyűlési képviselője. Gy. Németh Erzsébet szerint ezzel arra kényszeríti az állam Budapestet, hogy jóval drágábban vegye meg azt az energiát, amely a saját kezelésében lévő hulladékégetőben keletkezik. Jelezte, pillanatnyilag ötszörös áron kell most megvásárolniuk, ahelyett, hogy az ott termelődött energiát használhatná a közműholding. Á. B.
