;

társasági adó;Varga Mihály;vétó;Ecofin;globális multiadó;globális minimumadó;

- Az Orbán-kormány megvétózta a globális multiadó bevezetését

Azt nem tudni, hogy miért fájna a kabinetnek, hogy a multinacionális cégek esetleg nagyobb arányban vennék ki részüket a közteherviselésből, pláne akkor, amikor a magyar kormány 800 milliárdos különadót rak a cégek nyakába. 

Orbán Viktor kormánya nem támogatta az Európai Bizottság készülő irányelvének kiadását a globális minimumadóról – ez derült ki Európai Bizottság pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén, ahol magyar kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter kvázi vétót emelt az adó ellen.

A globális miniműadót a tervek szerint 2023-tól vezetnék be a 750 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre, e vállalatoknak minden országban legalább 15 százalékos társasági adót kellene fizetniük. Ahhoz, hogy az EU-ban elindulhasson ez az adófajta, a Bizottságnak ki kellene adnia az ehhez szükséges irányelvet, ám ehhez egyedüliként a magyar kormány nem járult hozzá az Ecofin pénteki ülésén, miután ezt megelőzően a lengyel pénzügyminiszter, Magdalena Rzeczkowska bejelentette, hogy a lengyel kormány visszavonja korábbi fenntartásait.

Varga Mihály magyar pénzügyminiszter az Ecofin – nyilvános – ülésén elmondta, hogy a magyar kormány a megítélése szerint az ukrajnai háború nyomán kialakult kedvezőtlen geopolitika helyzet, az emelkedő infláció már eddig is jelentős veszteségeket okoznak az európai cégeknek. Ha jelen körülmények között vezetnék be a globális minimumadót, az további súlyos károkat okoznak az Európai Unió gazdaságának – érvelt Varga Mihály.

Idehaza Gulyás Gergely, miniszterelnökségi miniszter a kormányinfón két másik érvet is fellebbentett az adó bevezetése ellen: egyrészt a magyar társasági adó kilenc százalék, a minimumadó pedig 15 százalék lenne, ezt az adóemelést a magyar kormány nem támogatja. Azt Gulyás nem fejtette ki, hogy miért fájna a kormánynak, hogy a multinacionális cégek esetleg nagyobb arányban vennék ki részüket a közteherviselésből, pláne akkor, amikor a magyar kormány 800 milliárdos különadót rak a cégek nyakába. Gulyás szerint a magyar kormány másik érve az adó bevezetése ellen az, hogy ha a republikánusok ősszel megnyerik a választásokat az USA-ban, ők nem támogatják a minimumadó bevezetését, és ha az EU elfogadná, megint versenyhátrányba kerülne.

Bruno Le Maire, francia pénzügyminiszter, mint az Ecofin soros elnöke egyértelmű csalódottsággal vette tudomásul a magyar ellenállást. A francia kormány célkitűzése volt, hogy a június végéig tartó  uniós elnökségük alatt elkészüljön az uniós irányelv, amit a magyar kormány gyakorlatilag megakadályozott. Bruno Le Maire megjegyezte, öt éve dolgoznak a minimumadó bevezetésén, amit korábban a magyar kormány is támogatott. A mostani kvázi magyar vétó kapcsán a francia politikus megjegyezte, hogy a jövőben pénzügyi, költségvetési kérdésekben el kell térni a konszenzusos döntéshozataltól és át kell térni a minősített többségi döntésre, vagyis ezzel megszűnne a magyar kormány uniós döntéshozatalt akadályozó egyik lehetősége.

Szigorodnak KATA szabályai

A kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályainak szigorítására készül – jelentet be a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A cél az, hogy csak a valódi kisadózó cégek vehessék igénybe az adót - tette hozzá a miniszter. Enyhítést jelent viszont, hogy a  jelenlegi évi 12 milliós jövedelemmel szemben januártól 18 millió forintos árbevételig lesz válaszható a kata. 

Az orosz elnök által indított háború kitörése óta megszaporodtak az Oroszország elleni kibertámadások.