– A Fidesz mindig ad egy indokot, amiről sokszor ordít, hogy csak kitaláció, hazugság – mondta Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző a Fidesz legújabb felvetéséről. Eszerint 2024-ben az európai parlamenti (EP) választásokkal egy napon, májusban vagy június elején tartanák meg az amúgy ősszel esedékes önkormányzati választásokat is, mert így 9-10 milliárd forintot lehetne spórolni. A kormánypártok ezzel ismét kényszerpályára terelnék riválisaikat: az ellenzéki pártok ugyanis az áprilisi parlamenti választás számukra csúfos eredménye után egyértelműen kijelentették, hogy az EP-választásokon külön indulnak, az önkormányzatin viszont ismét szóba kerülhet együttműködésük.
Az őszről tavaszra előrehozott helyhatósági választás ötletét az Origó szerint egy háttérbeszélgetésen hozta elő Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a jövő héten nyújtják be az Országgyűlésnek, s úgy vélte, alkotmányossági aggályok sem merülhetnek fel az időpontok összevonásával kapcsolatban, mert a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma továbbra is 2024 októberéig tartana. A változtatáshoz azonban az alaptörvényt módosítani kell majd, mivel abban az önkormányzati választás időpontjaként október van megszabva.
A jelenlegi törvények szerint tehát az ötévente esedékes EP-választást május-júniusban (a többi uniós országgal nagyjából egy időben), az önkormányzatit októberben kell megtartani. Előbbinél csak a pártok listáira lehet szavazni, utóbbinál viszont polgármestert és egyéni képviselőket választanak, valamint a megyei közgyűlések esetében pártlistákra is voksolhatnak, így listás mandátumokról is dönthetnek, vagyis két, teljesen különböző választásról van szó. Az uniós voksoláson már csak azért is egyenként kell megméretniük magukat a pártoknak, mert más-más parlamenti frakciókhoz tartoznak, a helyhatósági választáson viszont 2019-ben a vártnál is nagyobb sikert hozott az összefogás, a nagyvárosok cirka felét elhódították a Fidesz-KDNP-től.
– Ha a költségek számítanának, három éve is tarthatta volna egy napon a Fidesz a két voksolást – folytatta a politikai elemző –, ám akkor az érdekük mást diktált.
Szentpéteri Nagy Richard szerint önmagában egy alkotmányos demokráciában, ahol az önkormányzatiság sokkal decentralizáltabb, mint idehaza, érthető lenne az időpontok összevonása, hiszen a helyhatósági választás nagyobb részvételi arányt generálna az EP-voksoláson is.
– A jelen helyzetben viszont egyértelműen pártérdekről van szó – jelentette ki. – Irdatlan nehéz helyzetbe hozzák az ellenzéket, melynek két, teljesen különböző kampányt kellene folytatnia, ami nemcsak anyagilag megterhelő számukra, de a választók között is zavart okozhat, hogy külön és együtt is indulnak, egymás ellen, de szövetségben is kampányolnak.
Kérdésünkre, hogy alkotmányos szempontból nem visszás-e, ha a májusban megválasztott polgármesterek és képviselők csak októbertől dolgozhatnak, illetve, hogy a leváltott vezetők még öt hónapig posztjukon maradnak az alkotmányjogász úgy reagált: „őrült elme ötlete”, hogy csaknem fél évvel a választások után kell csak átadni a mandátumot.
– Hajmeresztő, s szembe megy az alkotmányos felfogással – fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard hozzátéve, hogy ismét politikai okokból akar valamit a Fidesz, csak a saját érdekei foglalkoztatják, s megint nem törődnek semmivel.
Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint viszont nem gond, hogy a voksolás után adott esetben hónapokig nem a megválasztott polgármester vezet majd egy települést, hiszen jogszabályokkal lehet korlátozni, mit tehet majd meg egy településvezető.
– Például egyedül nem hozhat döntést, csak a képviselő-testület jóváhagyásával – mondta. - Persze, ha a testületben is változás lesz a választással, akkor elvileg nehéz helyzetbe hozhatják a következő vezetést. Általánosságban viszont
működés szempontjából ez a holtidő nem oszt, nem szoroz, hiszen egy település nem ad hoc ötletek és döntések, hanem hosszú távú folyamatok alapján működik, vagyis, ha van költségvetés, akkor az jellemzően meghatározza a tennivalókat. Annyiból lehet kellemetlen egy átmeneti időszak, hogy nem lehet majd ezalatt ügyeket, projekteket előkészíteni,
s ez valamelyest lassít majd bizonyos folyamatokat. Azt sem hiszem, hogy béna kacsává válna egy, a választáson megbukott polgármester vagy testület, hiszen a városokban ott van mögöttük a hivatal, melynek köszönhetőn folyamatos maradhat a munka, a kistelepüléseken pedig alig maradt már feladat, jellemzően csak az üzemeltetés, ami pedig folyamatos.
Schmidt Jenő hozzátette, nem tudja, anyagilag tényleg megéri-e egy időben megrendezni a két választást, az viszont bizonyos, hogy az uniósnak részvételi szempontból jót tesz, hiszen a nagyobb érdeklődést kiváltó önkormányzati miatt bizonyosan többen szavaznak majd rajta.
