A több mint 100 nap alatt, amely eltelt azóta, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, Emmanuel Macron egyetlen alkalommal sem utazott el kijevi látogatásra. Csütörtökön megtört a jég, a francia elnök Mario Draghi olasz kormányfő, valamint Olaf Scholz német kancellár társaságában pótolta ezt a hiányt.
Előzőleg Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt közölte, gyümölcsöző lenne, ha Macron még a francia uniós elnökség június 30-i lejárta előtt elmenne az ukrán fővárosba. Francois Hollande volt elnök szintén arra sürgette utódját, hogy menjen.
Emmanuel Macron: támogatjuk Ukrajna azonnali EU-tagjelölti státuszátA francia elnök rendre azt hangoztatja, nem szabad megalázni Oroszországot. Kijelentése nem volt szerencsés, a Le Figaro például túl elhamarkodottnak nevezte, később az Elysée-palota azt közölte, hogy ez a jövő Oroszországára vonatkozott és nem a mostani harcokra. A Kremllel szembeni álláspontja mintha még a sokszor bírált Németországéhoz képest is óvatos lenne. A jelek szerint fontosnak tartja, hogy fenntartsa a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök az uniós politikusok közül vele folytatta a legtöbb telefonbeszélgetést, Macron december óta több mint 100 órán át beszélt Putyinnal.
Macron mindent elkövetett a háború elkerüléséért, nem sokkal az orosz agresszió megkezdése előtt Putyinhoz is elment, de erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak. Az eredménytelen akciót Ukrajnában gúnyosan macronozásnak nevezik. Közvetítéseinek kudarcába azonban mind a mai napig nem nyugodott bele. Megközelítését az is jelzi, hogy miközben elítélte az orosz agressziót, Putyint nem tette személyesen felelőssé a bucsai vérengzésért.
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi, Macront az a De Gaulle-i felfogás vezérli, miszerint Franciaország „kiegyensúlyozó hatalom”, amely, hasonlóképpen, mint egykor a hidegháborúban, az Oroszország és Amerika közötti álláspontot kell képviselnie.
„Oroszország továbbra is nagyszerű nemzet” – hangoztatta egy ízben a francia elnök. E mondata is De Gaulle-t idézi. Az egykori francia elnök 1962 szeptemberében a német fiatalokhoz intézett beszédében kifejtette: „Gratulálok a fiatal németeknek, egy nagyszerű nép gyermekeinek”. „Igen, egy nagy nép, amely történelme során nagy hibákat követett el és nagy szerencsétlenséget élt át” – tette hozzá Charles de Gaulle. Macron ezt mondta Putyinról: „Történelmi hibát követett el a népe, saját maga és a történelem előtt”.
Macron és Zelenszkij elnök kapcsolata elhidegült, s ezen kettejük június 9-én folytatott telefonbeszélgetése sem változtatott sokat, amikor a francia elnök kiállt Ukrajna területi integritásának visszaállítása mellett. Kijevben kontraproduktívnak tartják Macron Putyinnak címzett felhívásait. Az egyik olasz televíziónak adott interjúban az ukrán elnök bírálta is Macront, amiért „kiutat keres Putyin számára”. Még 2019 augusztusa végén Macron konfliktusba is keveredett saját diplomatáival, amiért azok figyelmeztették őt a Putyinnal kapcsolatos veszélyre. A mai napig nem ismerte el, hogy kudarcot vallott a Fort de Brégançonban tett közeledése: a francia erődben 2019 augusztusában fogadta Putyint.
Ugyanakkor az is tény, hogy a francia elnök nem tétovázott, amikor az Ukrajnának szállítandó katonai segítségnyújtásról volt szó. Vita nélkül döntött úgy, hogy francia csapatokat és repülőgép-hordozót küld a romániai NATO-misszió megerősítésére, az elnök a francia erőknél tett látogatást tegnap Romániában, majd ellátogatott Moldovába. Macronnak nem voltak fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy hazája nehézfegyvereket szállítson Ukrajnának. A France 2 állami televízió arról számolt be, hogy Ukrajnában már összesen 18 francia készletből származó Caesar tüzérségi rendszert használnak. A teherautóra szerelt ágyúk nagy pontosságukról és hatótávolságukról ismertek. A haditengerészeti vezérkar szerint Franciaország Exocet tengeri célrakétákat szállíthat Ukrajnának a part menti védelemhez. Kijevben azonban továbbra sem kedvelik, mert úgy érzik, ő ellenzi leginkább az EU-ban Ukrajna uniós integrációját.