Az elmúlt napokban folyamatosan gyengült a forint, s várható volt, hogy előbb-utóbb elesik a 400 forintos árfolyam. Ez a hétfő délutáni kereskedés során meg is történt, az euró ára előbb 400,3 forintig emelkedett, majd kilőtt egészen 402,9 forintig. A hazai deviza trendszerűen gyengül évek óta, ám az ukrán háború kitörése óta a régiós devizákhoz képest is alulteljesít a forint. A háború kitörésekor a magyar deviza még 370 forint volt, vagyis nyolc százalékot értékelődött le négy hónap alatt. Eközben a cseh koron fél százalékkal, a lengyel złoty pedig 1,5 százalékkal gyengült, ami azt jelzi, hogy nem az ukrán háború, nem is a világgazdasági problémák, nem is az infláció elszaladása okozza a forint leértékelődését, hanem annak hazai okai vannak.
A fő probléma, hogy a magyar kormány folyamatos konfliktusban áll az Európai Unióval, ezért Brüsszel elzárta a pénzcsapokat. Miközben már minden tagállam megkapta a Covid-19 utáni helyreállítási alap támogatásainak egy részét, illetve megállapodás született a 2021-ben kezdődött hétéves ciklus programjairól, Magyarosság esetében egyikről sincs megállapodás, s emiatt az is előfordulhat, hogy a magyar gazdaság forrásokat veszít el.
Miközben a kormány rászorulna minden egyes eurócentre amit Brüsszeltől kaphatna, kénytelen piaci forrásokból finanszírozni a költségvetési hiányt, ezért is bocsátott ki a múlt héten terven felüli devizakötvényeket. Már a kötvények iránti visszafogott érdeklődés és kamatfélár is jelezte, hogy a piacok óvatosak a magyar gazdaságpolitikával szemben.
Tovább gyengíti a forintot magyar infláció elszaladása: a KSH mérése szerint májusban 10,7 százalék volt az éves áremelkedés üteme, ami a következő hónapokban akár 11 százalék felé is emelkedik. Miközben az infláció hónapról hónapra egyre gyorsul, a jegybank most lassított a kamatemelések ütemén, mondván nem akarja túlemelni a kamatokat.
Amíg Magyarországgal szembeni kockázatok fennmaradnak, nem lehet fordulatra, pláne tartós forinterősödésre számítania - nyilatkozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Tehát mindaddig, amíg az ukrán háború folytatódik, fennmaradnak az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, és nem egyezik ki a magyar kormány Brüsszellel, addig marad a bizonytalanság, a gyenge forint. Látható, hogy a lengyel kormány engedett az Európai Bizottság nyomásának és kiegyezett a jogállamisági kérdésekben. Amíg a magyar kormány nem lép hasonló útra, vagy legalábbis nem mutat kompromisszumkészséget, akkor ezen a téren is fennmarad a nyomás. Amíg ezen kockázatok egyike-másika nem kerül ki az egyenletből, nem erősödik a forint. Nem mondom azt, hogy az euró ára a nyári hónapokban folyamatosan 400 forint felett lesz, de ez az új kereskedései sáv – tette hozzá az elemző. Ráadásul
eddig a 400 forintos árfolyam egyfajta pszichológiai gátat jelentett, de most már erről sem beszélhetünk.
A leértékelődés újabb drágulást hoz
A forintgyengülése önmagában tovább gerjeszti az inflációt, hisz az exportárakon keresztül drágul az energia és minden olyan nyersanyag és fogyasztási cikk amely részben vagy egészben importból származik. A 400 forint feletti eurót a külföldön nyaralók is megérzik, hisz tavalyhoz képest minden 10 százalékkal drágult a forint értékvesztése miatt. A Magyarországra látogatók számára a gyenge forint áldás, hisz az erős euróval, vagy akár cseh koronával, złotyval még olcsóbbá válnak magyar termékek és szolgáltatások, még a 10-11 százalékos infláció mellett is.
