„A végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát (az eladósodásnak- a szerk. ), ezért tartani kell a hiányt” - mondta Orbán Viktor tavaly áprilisban, amikor ő már valószínűleg tudta, hogy Magyarország nem kap kedvezményes újjáépítési hitelt az Európai Bizottságtól. Vagyis bő egy évvel ezelőtt a kormányfő még elutasította az olcsó, gyakorlatilag nulla százalékos euróhitelt. Persze a valódi ok már akkor is az volt, hogy az EU a jogállamisági hiányok, korrupciós kockázatok miatt nem volt hajlandó Orbánék helyreállítási tervével foglalkozni, így sem támogatást, sem hitelt nem kaptak. Pár héttel ezelőtt is még arról beszélt a miniszterelnök, hogy „ha nem ezt tesszük, akkor segélyalapú gazdaság lesz, akkor hiteleket kell felvenni, leginkább külföldről, és bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok. Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük.” Vagyis, hogy ne adósodjon el az ország.
Persze egy dolog, hogy mit mond a miniszterelnök, és egy teljesen másik, hogy mit csinál. Az elszabadult költségvetési hiányt finanszírozni kellett már tavaly is, ugyanis jöttek a választások, osztogatásra készültek és kellett a pénz. Tavaly szeptemberben az államadósság-kezelő zseniális ütemérzékkel, szinte az utolsó pillanatban végrehajtotta minden idők legnagyobb devizakötvény kibocsátását, két nap alatt 1500 milliárd forint értékben adósodtak el, ráadásul akkor még nagyon olcsón jutottak hitelhez. Akkor a dollárkötvényeket 2-3 százalékos hozammal vitték el, az euróhitelt pedig pár tized százalékért tudták felvenni. Az elmúlt napokban folytatódott a devizában való eladósodás, ám már hét százalékon mentek el a dollárkötvények, míg az eurókötvényeket 4,5 százalékos hozammal jegyezték le.
Devizában eladósodni mindig is kockázatos, hisz ilyenkor a magyar állam vállalja fel az árfolyamkockázatot – amely gyakorlatilag nem kockázat, hanem közismert tény: a forint folyamatosan gyengül. De mostanában még forintban is eladósodni drága mulatság, hisz egyik hónapról a másikra az egész világon eltűntek a nulla százalékos kamatok a jegybanki kamatemelések miatt. Egy évvel ezelőtt a 10 éves forintkötvényt 2,7 százalékos kamattal lehetett eladni – ma ugyanez 7 százalék felett van, vagyis a kamatkiadások több mint a duplájára nőttek. Emiatt az egyik évről a másikra több száz milliárd forinttal nőnek az ország kamatkiadásai, amit az államadósság után kell fizetni.
Az ország pénzügyileg bajban van: a hiány még mindig hatalmas – évi 3000-4000 milliárd forintról van szó, amit csak eladósodásból lehet finanszírozni. Eközben a kamatkiadások megduplázódtak – ez önmagában növeli a hiányt. Az elmúlt két évben 15 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság – ez 30 százalékos növekedés. Az állam rászokott az olcsó hitelre, kvázi drogfüggő lett. Most már nincs olcsó drog – jön a kijózanodás. Gyorsan kell csökkenteni a hiányt, ezért vannak a különadók, ezért lesznek a megszorítások és igen keservesen meg fogunk fizetni a hatalmas államadósságért.