;

Oroszország;Ukrajna;interjú;tanácsadó;Északi Áramlat;Angela Merkel;energiafüggőség;Volodimir Zelenszkij;

- Nekiment Angela Merkelnek az ukrán elnöki tanácsadó, szerinte a német kancellár orosz energiafüggőségbe taszította az EU-t

Angela Merkel egy interjúban azt mondta, hivatali ideje alatt igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerülje a jelenlegihez hasonló helyzet kialakulását Ukrajnában, és nem érzi magát hibásnak.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó nekiment Angela Merkel előző német kancellárnak, aki a tanácsadó szerint orosz energiafüggőségbe taszította az EU-t.

„Ha Merkel mindig is tudta, hogy Oroszország háborúra készül, és Putyin célja az EU megsemmisítése, akkor miért építtette meg az Északi Áramlat-2-t?”

- tette fel a kérdést Twitter-bejegyzésében a politikus.

Az ukrán elnöki tanácsadó idézte Merkelnek egy interjúban elhangzott állítását, miszerint hivatali ideje alatt „nem volt naiv” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben. Podoljak ezzel kapcsolatban számonkérte Merkelt, hogy „akkor miért taszította orosz energiafüggőségbe az EU-t, és miért kell Németországnak most ezeket a hibákat kijavítania?”.

Angela Merkel a Berliner Ensemble nevű fővárosi színház színpadán kedden adott interjút, amely első nyilvános szereplése volt azóta, hogy több mint fél éve leköszönt a kancellári hivatalról 16 év után. Ebben egyebek között arról beszélt, nem áltatta magát azzal, a nyugati kereskedelmi kapcsolatok bővítésével demokratizálni tudják Oroszországot, vagy meg tudnák változtatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Meggyőződése szerint azonban ha a politikai együttműködés nem volt lehetséges, észszerűnek tűnt legalább némi kereskedelmi kapcsolatot ápolni Moszkvával. „Nem voltam naiv” – mondta Merkel, aki kijelentette, hogy többször is figyelmeztette a szövetséges országokat arra, hogy Putyin „meg akarja semmisíteni az EU-t, mert a NATO előfutárának látja”.

Az előző német kancellár szerint Putyin sokkal hamarabb megtámadta volna Ukrajnát, ha ő és a többi szövetséges nem hoztak volna olyan ellentmondásos döntéseket, mint például azt, hogy megakadályozzák Ukrajna 2008-as NATO-csatlakozási kísérletét, vagy megtárgyalják a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat, amelyeket Ukrajna hátrányosnak tartott biztonságára nézve. A minszki megállapodással kapcsolatban Merkel azt mondta, sajnálatos, hogy végül nem működött, de nem hibáztatja magát.

Az előző német kancellár szerint az orosz elnök „hadüzenetként” értelmezte volna, ha Ukrajna 2008-ban megkapta volna a NATO-csatlakozáshoz szükséges tagsági cselekvési tervét, amit Németország ellenzett. Szerinte egy „oligarchák irányította és demokratikusan éretlen” Ukrajna kevésbé állt volna készen az invázióra, mint jelenleg.

Szerdán még egészen más információk érkeztek az OLAF és a magyar ügyészség együttműködésének hatékonyságáról.