Angela Merkel nem bánja azt a hozzáállást, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben tanúsított hivatali ideje alatt – idézi az előző német kancellár szavait a Der Spiegel német hetilap.
– Nagyon rosszul érezném magam, ha azt mondtam volna, „nincs értelme beszélni ezzel az emberrel” - mondta Angela Merkel a Berliner Ensemble nevű fővárosi színház színpadán adott interjúban, amely első nyilvános szereplése volt azóta, hogy több mint fél éve leköszönt a kancellári hivatalról 16 év után. – Nagy tragédia, hogy végül nem működött, de nem hibáztatom magamat amiatt, hogy megpróbáltam – tette hozzá.
A kérdésre, bánja-e, hogy 2008-ban az Egyesült Államokkal szemben ellenezte, hogy Ukrajna és Georgia megkapja a NATO-csatlakozáshoz szükséges tagsági cselekvési tervet, úgy válaszolt:
„Ukrajna nem az az ország volt akkor, amelyet most ismerünk. Egy nagyon megosztott Ukrajna volt (…), még a reformista erők, (Julija) Timosenko és (Viktor) Juscsenko is nagyon hadilábon álltak egymással. Tehát nem egy olyan ország volt, amelynek egy belsőleg megerősített demokráciája volt. Ukrajnát akkoriban oligarchák irányították”
– mondta.
Angela Merkel szerint a tagsági cselekvési terv megadása Vlagyimir Putyin szempontjából „hadüzenettel ért volna fel”. Bár, mint kijelentette, nem osztotta ezt a szempontot, de ismerte az orosz elnök észjárását, és „nem akarta őt tovább provokálni”.
A volt kancellár állítása szerint „szívében az ország legjobb érdekeit” szem előtt tartva zárta el Ukrajna előtt a katonai szövetségbeli tagsághoz vezető utat.
„Nem lehet egyik napról a másikra a NATO tagjává válni. Ez egy folyamat, és tudtam, hogy ez alatt a folyamat alatt Vlagyimir Putyin tett volna valamit Ukrajnával, ami nem lett volna jó az ország számára”
– fogalmazott.
Angela Merkel védelmébe vette a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat is, amelyekkel szerinte Ukrajna időt nyert ahhoz, hogy azzá az országgá válhasson, amellyé vált. Méltatta azt, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború közepette vezeti az országot, aki szerinte egy „új Ukrajnát” képvisel.
A háborúval és az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Németország engedékenysége felbátorította a Kremlt, Angela Merkel azt válaszolta: meglátása szerint a Szovjetunió összeomlása után létrejött geopolitikai problémák jelen voltak 16 éves hivatali ideje alatt. „Nem volt lehetséges megfelelően lezárni a hidegháborút (…), az Oroszország-kérdés mindig is megmaradt” – fogalmazott.
Angela Merkel állítása szerint hivatali idejének utolsó heteiben, a római G20-csúcson kezdte el komolyan venni egy közelgő inváziónak a lehetőségét.
„Voltak utalások, és sokat beszélgettünk róla. Rájöttem, hogy Putyin végzett a minszki folyamattal”
– mondta.
Bár a volt német kancellár egyértelműen elítélte Oroszország háborúját, látszólag egy kicsit a Nyugatnak is odaszúrt.
„Nem osztom Vlagyimir Putyin véleményét, ezt szeretném nagyon világossá tenni. De nem sikerült olyan biztonsági szerkezetet létrehoznunk, amely megakadályozhatta volna ezt (a háborút). És ezen is el kellene gondolkodnunk.”
- jelentette ki.
Visszautasította a bírálatot, miszerint Németország a vezetése alatt abba az illúzióba esett, hogy a nyugati kereskedelmi kapcsolatok bővítésével demokratizálni tudja Oroszországot. „Nem gondoltam, hogy Vlagyíimir Putyint meg lehet változtatni a kereskedelem révén” – mondta. Meggyőződése szerint azonban ha a politikai együttműködés nem volt lehetséges, észszerűnek tűnt legalább némi kereskedelmi kapcsolatot ápolni Moszkvával.
