Az Ünnepi Könyvhét immár 93. alkalommal várja az olvasókat, kérdés azonban, hogy mennyire hozza meg a kedvet a vásárláshoz, avagy segíti-e a pandémia után lábadozó könyvpiacot. A Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója, Kovács Péter szerint azok az országos és helyi rendezvények, amelyek felhívják a figyelmet a könyvekre, mind hozzájárulnak az olvasás népszerűsítéséhez, a vállalat ezért is tartja fontosnak, hogy támogassa ezeket az eseményeket, és megjelenjen azokon.
A magyar könyvpiac persze két éve még nehéz helyzetben volt: az igazgató szerint a pandémia, az ahhoz kapcsolódó kedvezőtlen gazdasági folyamatok, illetve a járvány elkerülésére hozott kormányzati intézkedések nehezítették a piac működését. – Mindezek ellenére 2020-ban a Libri-Bookline Zrt. bevétele nem csökkent, 2021-ben pedig tudta növelni bevételét – mondta Kovács Péter, hozzátéve: az elmúlt két év nem múlt el nyomtalanul, de a vásárlói szokások esetében korántsem mutatkoznak olyan mértékű változások, mint ahogy azt sokan előre jelezték. A lezárások alatt nőtt az online rendelések száma, a nyitást követően pedig az olvasók visszatértek a boltokba, így jelenleg is az offline értékesítés teszi ki a forgalom nagyobb részét, továbbra is a papír alapú könyveket keresik inkább.
Luxuscikk vagy szükséglet
– A papír drágulása mellett szintén problémás a könyvekre nézve az infláció és az üzemanyagár növekedés. Nem lehet előre megmondani, hogy a következő félév gazdasági szempontból miképpen alakul – mondja Mészáros Sándor. A Kalligram Kiadó igazgatója szerint az emberek életében az alapvető szükségletek mellett a könyv luxuscikknek számít, azon belül pedig a szépirodalom csak egy kis része a kínálatnak. – A Könyvhét persze a szépirodalomról híres, de a standokon a szórakoztató regényektől kezdve a szakácskönyvig mindent megtalálni – mondja Mészáros, hozzátéve, a fő probléma az, hogy az állami támogatás mellett alig van magánmecenetúra, így túlpolitizált lett a minőségi könyvkiadás. – A könyvek olvasottsága másrészt oly mértékben csökkent, hogy a kiadók örülnek, ha ki tudják fizetni a nyomdát, a szerzőket és a szerkesztőket – véli az igazgató, aki szerint a vidéki városokba sem jutnak el a könyvek, ezért megoldásokat kellene találni arra, hogy azok minél szélesebb közönséget érjenek el – akár olvasókörökkel, író-olvasó találkozókkal, irodalmi kerekasztalokkal, több reklámmal vagy a könyvtári állományok folyamatos frissítésével. – Az állami médiumokban is alig van irodalmi műsor. Ha van, a szerzőink közül igen kevesen vannak jelen – mondja Mészáros, hozzátéve, az írók manapság inkább a közösségi médiában népszerűsítik a műveiket.
Kovács Péter szerint jelenleg ugyan a papír árának emelkedése okozza a legnagyobb problémát, de bizakodásra ad okot, hogy egyes iparági előrejelzések szerint Nyugat-Európában megállt a növekedés, így remélhetőleg idővel hazánkban is megtorpan a folyamat. – A könyvpiac minden szereplőjének érdeke, hogy a könyvek drágulását megfékezze, azonban ez egy olyan globális probléma, amit lokálisan nehéz megoldani, sokkal inkább érdemes alkalmazkodni a jelenlegi folyamatokhoz, olyan új megoldások, kereskedelmi stratégiák révén, amelyek esetleg képesek ellensúlyozni az árak kedvezőtlen változását – mondja az igazgató.
Kölcsönzés mint megoldás
A könyvtárak szintén fontos szerepet játszanak abban, hogy az új művek eljussanak az olvasókhoz. – Az év eleje óta 521 ezer látogató fordult meg nálunk, a kölcsönzött dokumentumok száma pedig 1 millió 285 ezer volt. Ez a pandémia előtti állapothoz képest is növekedés – mondta lapunknak Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója. 2021-ben ráadásul 11 millióan használták az intézmény online felületét, a pandémia alatt bevezetett cserepontokon pedig száztízezer online rendelt kötetet kölcsönöztek. – Most már visszatértek az olvasók a könyvtárakba, így például a központit már napi két-háromezer fő látogatja – mondta a főigazgató, hozzátéve, a FSZEK a pandémia alatt is megvehetett minden, könyvpiacon megjelent újdonságot, így amikor kinyitottak, friss kínálattal várták az olvasókat. – Nálunk minden újdonság a megvásárlás után tíz-tizenöt nap múlva a polcra kerül – mondta Fodor. Az utóbbi félévben legtöbben Fábián Janka A könyvárus lány és Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét kölcsönözték ki.
Klasszikusok vagy kortárs versek
A piac számára szintén fontos, hogy a kiadók az elmúlt években számos klasszikus művet adtak ki vadonatúj borítóval. – A Libri Könyvesboltok díszköteteit továbbra is kimagasló érdeklődés kíséri. A 2019 karácsonyán indított könyvsorozatban olyan magyar szerzők írásait adtuk ki új köntösben, akik nélkül egyetlen könyvespolc sem lehet teljes – mondta Kovács Péter, kiemelve, a sorozatban megjelent már Krúdy Gyula, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Szabó Magda, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső egy-egy örökérvényű alkotása.
Ahogy a könyvkiadók, úgy a szerzők sincsenek könnyű helyzetben. Noha a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak eddig hat könyvét adták ki, a legújabb, Szabad című verseskötetéhez támogatókat kellett gyűjtenie, hogy az ősszel megjelenhessen. – Sajnos be kell látni, és el kell ismerni, hogy bár a hazai kortárs líra magas szintű, a verseskötetek nem tartoznak a legkeresettebb könyvek közé – mondja a szerző, aki szerint a kiadóknak mérlegelniük kell, hogy mit dobnak a piacra, szem előtt tartva a bevételeket és a költségeket is.
93. Ünnepi Könyvhét. Június 9.-12, Budapest: Vörösmarty tér, Duna-korzó, Debrecen, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Nagykőrös, Siófok, Szeged, Szolnok
Könyvpiaci mozgások
Öt évvel ezelőtt a könyvpiac az Alexandra Könyvkiadó csődje miatt volt hangos. – Az akkor számos üzlettel és kiterjedt kiadói érdekeltséggel rendelkező cégcsoport szinte egyik pillanatról a másikra vált működésképtelenné – mondja Kovács Péter. A Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója hozzátette, az átrendeződést követően a piac stabil és átlátható lett, a szereplők pontosan el tudnak számolni egymással, másrészt fejlődésnek indult a könyvkereskedelem. 2018-ban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint a teljes könyvpiac forgalma több mint 55 milliárd forint volt, ami 8 százalékkal magasabb, mint a 2017-es adatok. Beszédes adat, hogy ez a szám 2020-ra 49 milliárdra csökkent.
Sokakban merült fel tavaly a gyanú: a NER kultúrpolitika céljait szolgálja, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2021 áprilisában a Libri-Bookline stratégiai kisebbségi tulajdonosa lett. – Bár az MCC esetében egy, a magyar kormányzat által létrehozott szervezetről beszélünk, a magyar állam nem rendelkezik tulajdonrésszel a cégcsoportban. A szakmai munkába a kisebbségi tulajdonos pedig nem szól bele – mondta Kovács Péter.
Orvos-Tóth Noémi és Grecsó Krisztián az élen
2022 első hónapjainak legkeresettebb könyve a Libri és Bookline boltokban és felületein Orvos-Tóth Noémi Szabad akarat című alkotása volt, de sokan forgatták a szerző első, 2018-ban kiadott könyvét, az Örökölt sorsot is. – A sorban a következő Delia Owens Ahol a folyami rákok élnek című regénye, míg a legnépszerűbb művek közé felkerült Szujó Zoltán Öveket bekapcsolni! című műve, melyben a sportriporter Forma 1-gyel kapcsolatos élményeit, történeteit tárja az olvasók elé. A magyar származású holokauszt túlélő Edith Eva Eger A döntés című írása pedig az elmúlt hónapok ötödik legkeresettebb alkotása lett – mondja Kovács Péter, hozzátéve, a kortárs magyar szépirodalmi alkotások közül Grecsó Krisztián új novelláskötete, a Valami népi a legnépszerűbb.
Gazdaságilag fenyegető helyzet
A könyvpiac jelenlegi helyzetéről Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét kérdeztük.
A ma induló Könyvhét segíti-e, és ha igen, mennyiben a magyar könyvpiacot?
Ilyenkor lényegesen több könyv fogy, hiszen a kiadók a saját portékájukat árulják, így húsz-harminc százalékkal olcsóbban lehet beszerezni akár a vadonatúj könyveket is. Ez pedig a kiadóknak is jó, mivel közvetlenül jutnak a pénzükhöz. Jön a vevő, kattan a pénztárgép, viszik a könyvet. Tavaly december óta azonban a könyvpiacon rosszabb a helyzet, főleg a papír áremelkedése miatt. Ez lényegesen csökkenti a vásárlószámot, de mivel a könyvek is drágábbak, ezért az árbevétel globálisan vélhetőleg nem fog csökkenni. De hosszú távon fenyegető a helyzet. Persze, így is kevesen olvasnak könyvet, csak két-három millió ember a tízből.
Milyen megoldást javasol?
Az iskolakönyvtárakat kellene feltölteni új könyvekkel. A gyerekek az idejük jelentős részét az iskolában töltik, így nemcsak a kötelezőket kölcsönözhetnék ki, hanem a legfrissebb könyveket is. Ezért az MKKE-nél mi magunk is küzdünk, elég jó kapcsolatban vagyunk a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), mely könyveket szolgáltat az iskolákba. Fontos azonban forszírozni, hogy a könyvtáraknak legyen keretük arra, hogy új kiadványokat vehessenek. Közelebb kell vinni a gyerekekhez a könyveket.
Mi a helyzet azokkal, akik 2022-ben könyvet szeretnének kiadni?
Támogatás nélkül szinte lehetetlen. Gondoljunk csak a marketingköltségre, ami nélkül problémás, hogy észrevegyék az új kiadványt. Ezért nagyon sok kisebb kiadó és rétegkiadó lép le a színpadról. Miközben számos szakkönyvet és a tudományos kötetet kellene kiadni, melyeknek bár lassabb a fogyása, a magyar nyelv szempontjából nélkülözhetetlenek, hiszen számos szakszót tartalmaznak. Ezek nélkül szegényebb lenne a kultúránk.
Melyik népszerűbb: az e-book vagy a nyomtatott könyv?
Európában az e-book nem szorítja vissza a könyveket, Magyarországon főleg nem. A kiadók árbevétele e-book terén mindössze két-három százalék. Ezt nagyban befolyásolja, hogy az nem elég olcsó. Huszonhét százalék áfa van rajta, nem öt százalék, mint egy könyvön. Az e-bookot Magyarországon szolgáltatásnak tekintik, ezért ilyen magas rajta az adó. Egyedül nálunk Európában.
A koronavírus-járvány hogyan befolyásolta a könyvolvasási szokásokat?
Erősítette, hiszen a könyv volt a pandémiában az egyetlen olyan művészeti alkotás, amely közvetlenül elérhető volt. Az emberek persze a karanténban látogattak virtuálisan múzeumot, és színházat, de érezték, hogy az élmény mesterséges. A könyv viszont ugyanazt a befogadói élményt nyújtotta mint a pandémia előtt. Könyvet lehet olvasni mindig, minden körülmények közt.
