Mostanra oly mértékben csökkent a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, ami azonnali beavatkozást sürget – tartott tükröt az intézményvezetőknek Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség kongresszusának második napján.
A főigazgató szerint sürgősen vissza kell térni a teljesítmény- finanszírozásra, mert a jelenlegi havi átalány immár adatokkal is bizonyíthatóan nem ösztönzi a szolgáltatókat a betegek ellátására. Kiss Zsolt az idei első negyedévnek és a járvány előtti utolsó év, 2019 hasonló időszakának a finanszírozási és ellátási adatait hasonlította össze. E szerint a kórházak közel negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, mint a járvány előtt. A krónikus osztályok pedig korábbi teljesítményüknek csak a 38 százalékát produkálták. Szerinte mindez nemcsak azt jelenti, hogy ellátatlanok a betegek, hanem azt is, hogy bizonyos típusú terápiához, diagnosztikához a rászorulók nem jutnak hozzá. A páciensek egy része be sem jut be az ellátórendszerbe, konzervatív terápiák maradnak el, emiatt sokaknál egyből műtétre van szükség. Ezzel még jobban nőnek a várólisták.
A jelenleg az átlagfinanszírozás miatt az intézmények 19-31 százalékkal több pénzt kapnak, mint amennyit a teljesítményük indokolna. – Ez óriási rés, ráadásul ennek ellenére nő az eladósodás, április végére 25,7 milliárdra nőtt a kórházak lejárt számláinak az összege – mondta a főigazgató. Hozzátette: „Most azt kell kitalálnunk, hogyan fogunk visszaállni a normál betegellátásra”.
Ugyan konkrét intézményeket Kiss Zsolt nem nevezett meg, de az előadásán bemutatott ábrái szerint volt olyan szolgáltató, amely 70 százalékos teljesítmény mellett 1,2 milliárdos adósságot halmozott fel. Adataiból az is egyértelműen kiderült, hogy nem azokban az intézményekben keletkezett a legnagyobb adósság, ahol visszaállt a Covid-19-járvány előtti, normál szintre az ellátás.
Kiss Zsolt szerint nem is az a baj, hogy többet fizetnek egy beteg után a kórházaknak, hanem az, hogy ezzel szemben nem áll teljesítmény. A várólista-csökkentő programmal kapcsolatban megjegyezte:
hiába különítettek el a célra 13 milliárd forintot, a várakozó betegek számában nem érezhető igazán nagyon nagy elmozdulás.
– Elköltöttünk nagy nyögve, már 5 milliárd forintot, de nem nagyon halad a program azzal együtt sem, hogy egy csípőprotézis, térdprotézis, vagy egy gerinc műtétért 2,4 millió forintot fizetünk. Ez már olyan, mintha a magánellátástól vásárolná meg a biztosító a közellátást. Nem biztos, hogy ez hatékony. Mint ahogyan az sem nevezhető annak, hogy a krónikus ellátásban kezelt betegekért járó 6600 forintos napi díj helyett most 25 ezer forintot fizetünk a szolgáltatóknak. Sőt van olyan intézmény, ahol a teljesítményükkel összevetve 420 ezer forintra jött egy ellátási nap díja. Tehát nagyon nem jól vásárolunk ebben az időszakban, és ez biztosan nem tartható.
Kiss Zsolt azt reméli, hogy még a nyáron át lehet térni az új finanszírozási rendszerre, ami nemcsak a teljesítményt veszi figyelembe, hanem a immár az ellátás minőségét is.
A főigazgató előadása után, Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 szakellátói szövetség elnöke jelezte, nem csak a gyógyítók „lustasága” veti vissza a teljesítményt, hanem az, hogy a szakellátásban nincs orvos, mert átmentek a dolgozni a magánellátásba. Kiss Zsolt erre úgy reagált: ha abból a pénzből, ami most bérre rendelkezésre áll, nem lehet ezt megoldani, akkor nem tudja, mi az ami megállíthatja az elvándorlást.
