Magas fémkerítéssel körbevett, hatalmas, virágzó lombos bokor mögött megbújó ház, utcát pásztázó kamera. A postaládán nincs név, semmi nem jelzi, hogy kik laknak, illetve laktak itt. Vámosgyörk egyik szélső utcájában, a kíváncsi tekintetek elől elzárkózva élt egy tanárnőként dolgozó, elvált anya, két lánygyerekével, a 14 éves Tímeával és a 16 éves Júliával. A szomszédok is keveset tudtak róluk, az udvarias köszönésen túl nemigen tartották a kapcsolatos senkivel. Bántalmazó apa elől menekültek ide négy éve Aszódról, s hiába állt a kisebbik lány védelem alatt épp a férfi erőszakos viselkedése miatt, az anyának egy ideiglenes hatályú végzés értelmében biztosítania kellett a folyamatos kapcsolattartást. Így történt ez május 20-án, pénteken is, amikor a két lány a hétvégi „láthatásra” a Pest megyei városba utazott, ahol az eddig rendelkezésre álló információk szerint az apjuk még éjjel elkábította, majd baltával agyonverte őket. (Az apa később öngyilkosságot kísérelt meg, jelenleg életveszélyes állapotban van).
- Rendszerszintű problémára utal, hogy a bántalmazó szülőnek ma Magyarországon minden további nélkül megítélnek felügyelet nélküli kapcsolattartást – írta a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítvány közösségi oldalán egy közleményben a szervezetet képviselő Mérő Vera és Segyevy Lovrencsics Ibolya. Ezt az alapítványt kereste meg a lányok édesanyja, miután hasztalan kért segítséget a rendőrségtől és a gyerekvédelemtől.
„Zsuzsanna szerdán fordult hozzánk végső kétségbeesésében. Elmondása szerint, miután a lányok, Júlia és Tímea nem értek haza vasárnap délután öt órára, és hétfőn az iskolába sem mentek be, ő rögtön a rendőrségre ment, azonban onnan elhajtották, nem vették komolyan. Ezután minden hivatalos lehetőséget végigjárt, de a gyermekvédelem csak ingatta a fejét - a kisebbik lány védelem alatt állt az apa korábbi erőszakos viselkedése miatt, ezért is érthetetlen, miért nem volt felügyelt a kapcsolattartás -, majd a gyöngyösi ügyészségen tett panaszt rendőri hanyagság miatt, de a gyerekekről továbbra sem volt hír. A lányok adatlapja később ugyan felkerült a police.hu-ra, (az első napokban kitakart arccal), de a keresés továbbra sem úgy zajlott, ahogy elvárható lett volna” – írták az alapítványi közleményben. Hozzátették: Varga Judit igazságügyi miniszer 2019-ben, a győri és a Zöldlomb utcai gyerekgyilkosság és családirtás után 2020-ra meghirdette az áldozatvédelem évét és ígéretet tett a rendszer megreformálására.
– Nyílt néhány áldozatsegítő központ, de rendszerszinten nem történt érdemi változás, noha sokszor életmentő lenne az is, ha csak a meglévő törvényeket sikerülne alkalmazni
– vélték a szakértők, akik szerint az is fontos lenne, hogy az ilyen, speciális bűncselekményeket ne egy átlagos rendőr ítélje meg, hanem külön erre képzett szakemberek.
A bűnügy nyelvén
„Köszönöm szépen mindenkinek, aki jó szívvel volt a két gyermekem felé. Köszönöm szépen hogy együtt éreztek most velem. Tegnap sokat imádkoztam. Három gyertyát gyújtottam. Egyet Júlia lányomért. Egyet Tímea lányomért. Egyet Tamás férjemért, akinek a tettét soha nem fogom megérteni. Megbocsátottam mindent neki. Mert nem lehet az életet haraggal és lelki terhekkel élni. Hiszem, hogy a lányaim a tengernyi szenvedésük után ott vannak az Úr Jézus színe előtt. Eddig is drága volt számomra az élet, most is. Minden napom ajándék és tengernyi öröm. Nem a halál a fájdalom, hanem a buta önző szeretetlen önpusztító élet” – idézték internetes portálok a két lányát elvesztő anya közösségi oldalán megjelenő szavait. Arra kértük Ránki Sára bűnügyi nyelvészt, elemezze e sorokat.
- Fontos, hogy a nyelvészeti vizsgálatok nem arra vonatkoznak, nem is vonatkozhatnak arra, hogy milyen a beszélő személyisége, mert az pszichológiai, pszichiátriai szakkérdés, hanem arra, hogy a nyelvi tevékenység szempontjából mit tud megállapítani egy nyelvész. Mindennek tükrében az édesanya azon mondata, hogy "a lányaim a tengernyi szenvedésük után ott vannak az Úr Jézus színe előtt" arra enged meg következtetni, hogy az édesanya sejthette, tudhatta, hogy a lányai szenvedéseknek vannak kitéve. Hogy ez konkrétan a gyilkosságra vagy a korábbi életükre is vonatkozik-e, az további vizsgálatok tárgyát kell, hogy képezze. Nem mondható szövegezési sajátosságok alapján hétköznapinak a szöveg egyéb része sem, amely az édesanya megnyilvánulása. Az "Eddig is drága volt számomra az élet, most is az. Minden napom tengernyi ajándék és öröm. Nem a halál a fájdalom, hanem a buta szeretetlen önpusztító élet" szövegrész több kérdést is fölvet. Furcsa az a beszélői álláspont amely azt állítja egy kettős gyilkosság után, ahol egy édesanya két gyermeke meghal, hogy "minden napom tengernyi ajándék és öröm". Itt is az a kérdés, ki az a szövegező, aki egy ilyen szöveget előállít. Beszélői szándékát tekintve mit akar ezzel üzenni? Hogy megbocsájtott volt férjének a tettéért? Lehet, hogy az édesanya mélyen vallásos, és ezért bocsájtott meg, gyújtott gyertyát a lelkekért, vagy egy vallásos közösségnek tagja, ahol a gyászt ily módon dolgozzák föl – vélte a szakértő. – D. J.
Zeke László ügyvéd szerint a jog nem mindenható, az egyedi esetekre képtelenség „ráhúzni” a törvényeket, főként, ha olyan érzékeny területről van szó, mint amilyen a válás utáni kapcsolattartás szabályozása. Ilyenkor a szociális és iskolai jelzőrendszereknek és azonnali cselekvésnek kellene hatékonyabban működniük, de a rendszer több sebből vérzik. - Alulfizetett pedagógusok, betöltetlen iskolapszichológusi állások, leterhelt rendőrök: egy ilyen „hálózatban” vajon ki az, aki valóban fellép egy veszélyben lévő gyerek érdekében? Hovatovább a rendőrségen kiutálják, aki feljelentést tesz, hisz azzal is csak a pluszmunka van, az eredményesség pedig kétséges. Mintha az egész társadalomból egyre inkább kiveszne az érzékenység, a szolidaritás: ha látjuk is, hogy baj van, inkább nem szólunk, mert az macera és a végén még nekünk lesz belőle bajunk. Aztán, ha megtörténik a tragédia, mint most, Aszódon, mindenki utólag lesz okos – mondta lapunknak azt ügyvéd.
– Nagyon nehéz az aszódi kettős gyerekgyilkosságról beszélni, de apa vagyok, így nem tudom nem elolvasni ezeket a cikkeket, és törvényhozó vagyok, így nem mehetek el mellette szó nélkül – írta Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, aki szerint az, hogy rendszeresen megtörténik a tragédia, a rossz jogszabályok és jogi döntések, a rendőrség és a bíróság felkészületlensége, érzéketlensége miatt, a rendszer átgondolását kívánja meg. Hozzátette: szükség lenne a családvédelem, a gyermekvédelem és az erről szóló törvények átgondolására, a felügyelet nélküli kapcsolattartás jobb szabályozására, és arra, hogy a rendőrség, az ügyészség, és a bíróság jobban értse ezeknek az eseteknek a működését.
Fontosabb a melegellenes propaganda
A halálos gyermekbántalmazási eseteknek általában vannak előzményeik, előjeleik és olyan tüneteik, amelyeket a szakembereknek látniuk kellett vagy láthattak volna – fogalmazott a Népszavának a gyermekjogi kérdésekkel foglalkozó Hintalovon Alapítvány vezetője, Gyurkó Szilvia. Rövid időn belül az aszódi már a második hasonló bűncselekmény volt Magyarországon. Május elején a Somogy megyei Hetes településen ölte meg kiskorú gyermekét, majd magával is végzett egy 41 éves férfi.
A gyermekek ellen elkövetett gyilkosságok ismét felvetik, hogy milyen hatékonysággal működik az a gyermekvédelmi rendszer, melynek áttekintésére a volt perui nagykövet, Kaleta Gábor lebukása után még egy munkacsoportot is létrehoztak. Az érdemi lépések helyett azonban inkább az úgynevezett „LMBTQ-lobbi” elleni küzdelmet tűzte zászlajára a kormány. A témában még népszavazást is tartottak, mely megkapta a „gyermekvédelmi” jelzőt, azonban Gyurkó Szilvia úgy látja, ezen üzenetek még csak érintőlegesen sem reflektáltak a gyermekvédelem valódi kihívásaira.
Az Állami Számvevőszék a kétezres évek elején, amikor átvilágította a rendszert, azt találta: a gyermekvédelmi törvény elfogadása (1997) óta nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások, amelyek a végrehajtáshoz szükségesek. Hiába a jogszabályok igazítása, ha kevés a szakember, a jól képzett szakember még kevesebb, és a gyermekvédelem iránti bizalom is jelentős károkat szenvedett az elmúlt években – magyarázta az alapítvány vezetője. Gyurkó Szilvia lesújtóan látja a folyamatokat: a helyzet évek óta romlik, egyfajta láthatatlan krízis tapasztalható. Nem igazán jut el még a közvélemény nagy részéhez sem, hogy mekkora a gond.
A jelek alapján kormány a jogalkotásban szeretné megjeleníteni az érvénytelen népszavazásban kifejeződő népakaratot. Az első kormányzati reakció a 2019-es, győri gyermekgyilkosságok után született meg: itt egy börtönből feltételesen szabadult apuka végzett 10 éves fiával és 13 éves lányával – egyedül a 6 éves kislányát hagyta életben. Az eset jogszabálymódosítást eredményezett: nem kerülhet ki hamarabb a rácsok mögül, aki hozzátartozója sérelmére erőszakos bűncselekményt követett el. Ám a jelek azt mutatják, egy jogszabály megváltoztatása nem képes csodákra. Ezt hangsúlyozza Gyurkó Szilvia is. „Olyan komoly, mélyreható, strukturális problémák vannak, amelyeket hosszú távú stratégiával, és valódi (pénzben és forrásokban is megnyilvánuló) elköteleződéssel lehet csak megoldani” – fogalmazott. – Á. B.
