– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.
Ő korábban egy tévéinterjúban arról panaszkodott, hogy miután a kampányban nyíltan Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt oldalára állt, elkaszálták pályázataikat, s még egy alig több, mint másfél millió forintos halotthűtőre sem kaptak pénz. Hozzáfűzte, hogy a térség fideszes választókerületi elnöke egy beszélgetés során gyakorlatilag azt tanácsolta neki, fogja be a száját, ne ágáljon folyton a kormány ellen, s akkor kapnak majd pénzt – ezt később az érintett, Bartók Csaba a szegedma.hu oldalon cáfolta, s azt üzente a polgármesternek, hogy a pályázatok ügyében forduljon a térség országgyűlési képviselőjéhez, a szocialista Szabó Sándorhoz. Molnár Róbert állítása szerint miután a halotthűtővel kapcsolatos kritikai megjegyzése napvilágot látott, azt a javaslatot kapta a választókerületi elnöktől, hogy adjanak be ez ügyben méltányossági kérelmet. – Csoda történt. Nem sokkal később megérkezett számlánkra a hűtő ára. De ez csakis annak a következménye, hogy megint kinyitottam a számat. Van az a pont, amikor már nem hallgathatunk – mondta lapunknak.
Bosszúhadjárat indult a Márki-Zay Pétert támogató polgármesterek ellenKorábban a Népszavában Halmi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyedüli szocialista polgármestere, Győrtelek vezetője beszélt arról, hogy ők rendszerint nyernek ugyan a pályázatokon, de ebben közrejátszhat, hogy nem ápol rossz viszonyt a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, akivel iskolatársak voltak, barátok, s ezen a későbbi politikai nézetkülönbségek sem változtattak. Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere azt mondta lapunknak, teljes mértékben egyetért szabolcsi kollégájával, mert egy köztudottan ellenzéki településvezető csak úgy tud eredményesen pályázni, lobbizni, ha jóban van a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével.
– Több évtizede, még somogyvári faluvezető korából ismerem Móring József Attilát, akivel folyamatosan egyeztetünk a pályázati lehetőségekről, mindenről tud, amit benyújtunk, s lehetősége szerint támogatja őket – folytatta a várdai polgármester. – Ez persze azt is jelenti, hogy a háta mögött nem próbálkozunk: nem is lenne értelme, megfelelő lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér. Csak a civil programjaink esetében vagyunk önjárók, de azok esetében olyan helyekre pályázunk, amelyekre a hatalomnak nincs ráhatása, vagy csak nagyon kevés – tette hozzá.
Ormai István, a tízezres somogyi város, Nagyatád független polgármestere szerint – aki ellen a Fidesz-KDNP ciklusok óta eredménytelenül indítja el aktuális jelöltjeit – alapvetően jól kell megírni a pályázatokat, úgy, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a kiíráshoz, és előre kell gondolkodniuk 2-5 évet, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a városban. Megjegyezte,
róla pontosan tudják, hogy baloldali, szociálisan érzékeny, s egy nyitott, szabad gondolkodású város az ideálja, viszont nem vesz részt a mindennapi politikai csatákban, kiszámítható, s ezt hosszú évek alatt kormánypárti oldal is belátta, elfogadta.
– Egészen az előző ciklusig hűvös távolságtartás jellemezte őket, ám miután 2019-ben is győztem, láthatóan elfogadták a status quót, megváltozott a viszony Szászfalvi Lászlóval, a térség képviselőjével is, akivel egyes ügyek mentén jól tudtunk együtt dolgozni – állította a nagyatádi városvezető.
Széll Péter, Baja alpolgármestere szerint is a jól megírt pályázatok nyernek, igaz előfordult, hogy egy belterületi útfelújításra benyújtott pályázatuk nem az első, hanem a második körben győzött, ám az alpolgármester ezt sem annak tudja be, hogy a Duna parti város nem kormánypárti vezetésű. Tapasztalataik alapján azonban erősíti a pályázatok esélyeit, ha azokért a térség fideszes parlamenti képviselője, Zsigó Róbert is lobbizik.
Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, jelenleg független polgármestere szerint nem mindegy, hogy milyen személyiség a térség fideszes képviselője. Példaként hozta Nyitrai Zsoltot, a körzet korábbi kormánypárti képviselőjét, aki szerinte nem volt „integráló alkat”, ellentétben utódjával, a most megválasztott Pajtók Gábor korábbi Heves megyei kormánybiztossal, akivel szerinte könnyebb lesz majd egyetértésre jutniuk egy-egy, a város érdekét szolgáló ügyben.
Szigetvárt egy civil összefogás vezeti 2014. óta, s a baranyai város polgármestere, Vass Péter úgy véli, hogy városa megszenvedi ezt, amikor fejlesztési forrásokra pályázik: emiatt késik a busz- és a vasúti pályaudvar, a félszáz éves piac, valamint több oktatási intézmény és számos út, illetve köztér felújítása. Az pedig különösen kellemetlen, hogy a 6-os főútnak továbbra sincs elkerülő útja Szigetvárnál, ezért naponta 10-12 ezer jármú megy keresztül a városon, egy kétszer egysávos úton. A város hét-nyolc éve szeretne támogatást kapni egy új belvízelvezető rendszer kiépítésére, ám eddig hiába. Most megígérték, hogy kap az önkormányzat erre a célra pénzt, ha pályázatát öt részre osztja. Vass szerint, ha nyernek, akkor azt a kormányoldal úgy fogja kommunikálni, hogy Szigetvár nyert öt pályázatot, holott ily módon mindössze 300 millióhoz jutnak majd. Eközben a megye kormánypárti városai – mint például Mohács és Siklós – egy közelmúltban elhangzott ígéret szerint milliárdokat kapnak fejlesztésekre, s ott a városvezetés szabadon dönthet arról, mire fordíthatja ezt a pénzt.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere úgy látja, a kistelepülések mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most lát, korábban nem volt példa.
Inkább nemzetközi vizeken eveznek
Akadnak azonban olyan települések, amelyek a hazai lobbizás helyett inkább a nemzetközi pályázatok sikerességében hisznek. – Több uniós forrást sikerült megszereznie Miskolcnak 2019 októberétől, mint az előző városvezetés idején, s ennek egyik oka az, hogy az előző ciklusban kisebb hangsúlyt helyeztek a nemzetközi projektekre – tudtuk meg a borsodi megyeszékhely sajtóosztályától. Megjegyezték: az előző, fideszes városvezetés alatt több, már elnyert projekt nem indult el, s akadt, amelyet a nem megfelelő előkészítettség miatt vissza kellett adni – ebből több tízmillió forintos visszafizetési kötelezettsége keletkezett a városnak. Az elmúlt években számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely hátrányosan érintette az önkormányzatokat, Miskolc idei költségvetéséből emiatt csaknem hatmilliárd forint hiányzik: ennek ellenére folyamatosan pályáznak, a városvezetés pedig igyekszik előteremteni az ezekhez szükséges önrészt. Elismerték: lobbitevékenységre – mint minden város esetében – Miskolcnak is szüksége van, s „politikai és gazdasági téren is hasznos, ha egy-egy projektet nem hagy magára a város a pályázatok beadása után sem”.
Hiesz György, Gyöngyös baloldali kötődésű polgármestere is a nemzetközi pályázatokon való indulásukat nevezte inkább sikeresnek, hozzátéve, hogy legutóbb bekerültek ugyan az úgynevezett TOP-Plusz pályázatok nyertesei közé, de ez egyben azt is jelenti, hogy más hasonló kiírásokon már nem indulhatnak, így számításaik szerint összességében a korábbi pályázati lehetőségeik több mint negyven százalékának búcsút inthetnek. (D.J.)
