Sauli Niinistónál a nyugati vezetők közül senki sem ápolt jobb kapcsolatokat Vlagyimir Putyinnal, ám a Helsinki Sanomat napilap értesülése szerint mégis a finn elnök lesz, aki holnap bejelenti, hogy hazája Svédországgal együtt még ezen a héten beadja csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Néhány hónappal ezelőtt senkinek sem jutott volna eszébe, hogy ez megtörténhet. Finnország a második világháború óta, Svédország több mint két évszázada őrizte semleges státusát, ami jelentős lakossági támogatást élvezett. A változás oka kizárólag Oroszország agressziója Ukrajna ellen, amelynek nyomán a közvélemény mindkét országban egyetlen nap alatt fordult meg.
Korábban a 30 tagú NATO északi bővítése egyáltalán nem volt napirenden. Brüsszelben elégedettek voltak a svéd és a finn haderő külső szövetségesi státusával és ennél nem is reménykedtek többen. Mindkét ország rendszeresen részt vett a NATO hadgyakorlatain – az elmúlt napokban például Norvégiában – és a hírszerzési együttműködés is folyamatos volt. Oroszország is biztos volt benne, hogy a két állam megőrzi semleges státusát.
Az elmúlt két és fél hónapban, amióta megváltozott a helyzet, Moszkva minden lehetséges módon megpróbált nyomást gyakorolni a két államra, de ezzel éppen ellentétes hatást ért el. Nem is nagyon lehetett másként. Március végén a svéd légierő például lefényképezett két orosz Szu-24-est, amint az ország légterét megsértve, atomfegyverrel a szárnya alatt, vadászgépek kíséretében átrepült a Balti-tengeren lévő Gotland-sziget fölött. Ha addig lett volna bármi kétség, nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország atomcsapással fenyegeti Svédországot. Ez már csak azért is hibának tűnik, mert a svédek fele addig még a háború ellenére is kitartott a semlegesség mellett.
Ehhez képest szerdán Boris Johnson brit és Magdalena Andersson svéd kormányfő aláírta a két ország katonai szövetségét rögzítő egyezményt. Az atomhatalom Egyesült Királyság ugyanerre készül Finnországgal is, vállalva, hogy minden eszközzel segíti egy külső támadás esetén.
A NATO a két ország csatlakozásával jelentős katonai erővel gyarapodik. Mindkét ország hadserege vegyes, azaz hivatásosokból és sorkötelesekből áll. Svédországban békeidőben mintegy 25 ezren szolgálnak, légiereje 71 JAS 39 Gripent tart szolgálatban, hadiflottája kisebb, de korszerű egységekből áll. Finnország háború esetén 280 ezres hadsereget tud kiállítani, a tartalékosok száma 900 ezer fő. Légiereje jelenleg 55 amerikai gyártmányú FA 18C többfunkciós vadászgépet használ, a közelmúltban adtak fel megrendelést 64 szupermodern F35-ösre.
