Újabb 330 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya áprilisban, így a négyhavi pénzforgalmi deficit elérte a 2635 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 83 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből. A szaktárca szerint a GDP mintegy 4-4,4 százalékára rúgó pénzforgalmi hiánnyal minden a legnagyobb rendben van, a kiadott pár mondatos közlemény címe szerint „a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát”.
Április végén sok minden elmondható a magyar költségvetésről, ám hogy az őrizné az egyensúlyát, nagyon távol áll a valóságtól. A PM szerint az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű hiány az év végén a GDP 4,9 százaléka a lesz, ám hogy ezt milyen költségvetési, gazdaságpolitikai intézkedésekkel érné el a régi-új kormány, arról most is ugyanúgy hallgat, mind az április végén az Európai Bizottságnak benyújtott Konvergencia Programban. A középtávú előrejelzésében a kormány némileg optimista, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint 8,9 százalékos éves inflációval számol. A gyorsabb növekedés és a magasabb infláció növeli az állam bevételeit, ami még segíthet is a hiány mérséklésében, de ezzel együtt sem látni, hogy mi állítaná meg annak drasztikus növekedését.
Az első négy hónap soha nem látott 2635 milliárd forintos hiányának oka az év eleji osztogatás volt – a szja visszatérítése, az extra közszolgálati kifizetések és a nyugdíjpénzek -, amelyek együttesen 2000 milliárd forinttal növelték a kiadásokat és a deficitet.
Ha ez a kiköltekezés nem lett volna, akkor a „maradék” 600 milliárd bőven megfelelne az időarányosan elvárható hiánynak. A költségvetés láthatóan kiigazításra szorul – de ennek mikéntjéről a kormány a választások után ugyanúgy hallgat, mint előtte, a bizonytalanság pedig rombolja a magyar gazdaság kilátásait, s ez is egyik oka a forint újabb mélyrepülésének.
Az euró ára hétfő délelőtt újabb magasságokba emelkedett, a közös devizáért 384,5 forintot kellett fizetni.
Idén euróárfolyam volt már 399,9 forint is, ami a történelmi mélypont is egyben, ám az elmúlt hetekben inkább a 370-375 forintos sávban tartózkodott. Az újabb forintgyengülésnek több oka van: például a magyar kormány politikai szembenállása egész Európával az orosz olajembargó ügyében, de ma reggel látott napvilágot az első negyedéves külkereskedelmi mérleg is, amely szintén nagyon rossz lett.
A KSH adatai szerint
csak márciusban 503 millió euró volt a külkereskedelem hiánya, így negyedéves deficit 863 millió euró lett, ami két évtizedes mélypont.
A külkereskedelmi mérleg romlása drasztikus: tavaly az első negyedben még 2,5 milliárd eurós pluszban volt a külkereskedelem. A gond az, hogy a halmozódó külkereskedelmi hiány rontja a fizetési mérleget, amely viszont az adósságot növeli, s ez a folyamat nyomást helyez a forintra. A forintgyengülés pedig tovább drágítja az energiabehozatalt, így egy ördögi kör alakul ki.
A KSH adatai szerint az export euróban számított értéke egy év alatt 8,7 ugyanakkor az importé 23 százalékkal emelkedett, ez az elsődleges oka a drasztikus egyenlegromlásnak. A külkereskedelmi hiányt együtt rontják az emelkedő olaj- és nyersanyagárak, valamint a növekvő belföldi fogyasztás, amit jelentős részben a kormány év eleji osztogatásának, illetve bőkezű bérpolitikájának a következménye. A lakosság egy része ugyanis az év elején megkapott költségvetési „ajándékot” többletfogyasztásra vagy épp utazásra fordította, vagyis az ajándékpénz egy jelentős részét a határon túl költötte el, vagy importtermékeket vásárolt.
Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az áruforgalmi egyenleg érdemben ronthatta az első negyedéves gazdasági növekedést, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatási egyenleg javulása, azonban a belső kereslet kifejezetten erős lehetett. Az orosz-ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát a háborús hatások jelentősen rontják a külkereskedelmi egyenleget – tette hozzá az elemző.
A beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítanak az elemzők az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, valamint a chiphiány fokozatos enyhülése és új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiánnyal zárhat a külkereskedelem a tavalyi többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. Összességében jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete – véli Suppan Gergely.
