Interjút adott a Magyar Nemzetnek a posztjáról május 9-én leköszönő Áder János köztársasági elnök, aki úgy látja: nyugodt szívvel távozik, hiszen úgy gondolja, hogy teljesítette főbb vállalását.
A kérdésre, miszerint „folyamatosan az »ellenzéki provokációval« szembenézve kellett bizonyítania, hogy valóban minden magyart képvisel”, azt válaszolta:
„A gyalázkodás, a méltatlan támadás mindenkinek rosszulesik. De egy politikusnak csak arra kell figyelnie, hogy az a döntés, amit meghozott, emberileg, erkölcsileg és jogilag helyes-e. 2012-ben, megválasztásomkor az Országgyűlésben elmondott beszédemben hangsúlyos elem volt, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozom. Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre, a magam és kollégáim nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezt a vállalást teljesítettük.”
A volt köztársasági elnök „nem elhanyagolható körülménynek” nevezte, hogy az őt jelölő pártszövetség alkotta kormányok idején harminchét alkalommal emelt vétót az Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatban, továbbá nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, igaz, hozzátette, hogy a „számok ugyan beszédesek, de nyilván nem lehet kizárólag ezek alapján értékelni az államfői tevékenységet”.
Csaknem egymilliárdért újították fel a budai villát, ahova Áder János költözikA kérdésre, hogy mihez kezd a jövőben, Áder János azt válaszolta, hogy „aktív nyugdíjas” lesz, illetve beszélt az általa létrehozott két alapítványról is. Szerinte rendben van, hogy két ciklus után nem lehet újra jelölni az elnököt, ahogy az is, hogy a volt államfő „nem kerülhet méltatlan helyzetbe, nem kell például állásért kuncsorognia”.
Távozását követően az elnököt egyebek mellett megilleti a fizetés, a titkárság, a megfelelő infrastruktúra
- tette hozzá.
Az orosz-ukrán háborúról a leköszönő köztársasági azt mondta, hogy „hazánk álláspontja a kezdetektől világos, ami történik, azt agressziónak tekintjük, a szövetségesi – vagyis uniós, illetve NATO-s – kötelezettségeinket pedig minden tekintetben teljesítjük”. Hozzátette: Nekünk szomszédos országként, amelynek jelentős számú kisebbsége él a háború sújtotta területeken, az az érdekünk, hogy minél előbb legalább tűzszünetben megállapodjanak a hadban álló felek.
