A nyilvánosság kizárásával rendezte meg szombati tisztújító kongresszusát a Jobbik. Bár a párt még a helyszínt is igyekezett titokban tartani, ez nem sikerült: a rendezvénynek a Városligeti fasor egyik irodaháza adott otthont. Azok a küldöttek, akik időnként kijöttek az utcára, szűkszavúnak bizonyultak. – Nem nyilatkozom, én csak egy kis pont vagyok – mondta egyikük lapunknak.
Volner János, amikor még a Jobbik alelnöke volt, két „kiemelkedően tehetséges fiatalembert” látott a pártban: Jakab Pétert és Stummer Jánost. A sors úgy hozta, hogy a mostani tisztújításon éppen ők ketten pályáztak az elnöki tisztségre. (Akadt egy harmadik aspiráns is, a kevéssé ismert Nagy Rudolf, de neki nem sikerült elegendő jelölést összegyűjtenie.)
Jakab eddig is pártelnök volt. Stummer az előző ciklusban fontos pozíciót töltött be a parlamentben, a nemzetbiztonsági bizottságot vezette. Az áprilisi választáson azonban nem szerzett mandátumot. Jakab Péter elsősorban Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet tette felelőssé az ellenzék vereségéért, Stummer János a Magyar Nemzethez kiszivárgott elnökjelölti szándéknyilatkozatában ellenben úgy ítélte meg, hogy a Jobbik bajban van, változtatni kell a párt politikáján.
Az előjelek alapján aligha lehetett kétséges, ki nyeri az elnökválasztást. Jakab Péter a jelölések közel 80 százalékát kapta. Végül kisebb arányban ugyan, de így is fölényesen, a szavazatok 71,4 százalékával győzött.
A Jobbik tájékoztatása szerint a kongresszuson 245 küldött élt szavazati jogával. A 2020 januárjában tartott tisztújításon, amikor Jakab Pétert először választották pártelnökké, 337 küldött vett részt. 2018 májusában a küldöttek száma meghaladta az 550-et (ez még a pártszakadás, Toroczkai Lászlóék kényszerű távozása előtt történt, ekkor Sneider Tamás lett az elnök).
Miután kiderült az elnökválasztás eredménye, Stummer János elhagyta a kongresszus helyszínét. Lapunknak külön nem kívánt nyilatkozni, egy közleményt küldött. Ebben az áll, hogy a kongresszuson a
„küldöttek többsége nemet mondott arra a programra, amit elnökjelöltként ajánlottam számukra: az önálló, nemzeti alapokon nyugvó politizálásra, az újraértelmezett szövetségi politikára és a szervezeti reformra. A többség döntését természetesen tiszteletben tartom. Politikai pályám folytatásáról a későbbiekben döntök majd.”
Az elnökhelyettes kiléte még kevésbé lehetett kérdéses, a Jakab Péter felkérésére induló Potocskáné Kőrösi Anita volt az egyedüli jelölt. Gyöngyösi Márton, az Európai Parlament képviselője, az eddigi elnökhelyettes, amikor a tisztújítás előtt kerestük, két fő okot említett, hogy miért nem vállalja az újrázást: egyrészt Jakab Péter a közelgő EP-kampányban számít a munkájára, ami egész embert kíván, másrészt az új elnökhelyettesre pártszervezési, pártépítési feladatok várnak, ez pedig magyarországi jelenlétet igényel.
A Jobbik választmányi elnöke marad Szabó Gábor, őt a jobbikos szervezetek 87 százaléka jelölte.
A kongresszus előtt csúnya botrány robbant ki. Pár nappal a tisztújítás előtt a Bors írta meg, hogy egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartott jobbikos rendezvényen a párt egyik politikusa próbálta megerőszakolni Szilágyi György alelnök élettársát. Az eset még tavaly december történt, a cikk szerint minderről Jakab is tudott, de ő sokáig próbálta eltussolni az ügyet. A sértett végül feljelentést tett, a szexuális erőszak kísérletével vádolt politikus tagad. A Jobbik sajtóosztálya közölte: „a cikkben állított hazugságokkal szemben a valóság az, hogy a Jobbik és annak etikai és fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálását a beadvány megérkezése után azonnal elindította, és erről a beadványozót is értesítette”.
Szilágyi György szerint a Jobbik hazudik, mindenki tudott a nemi erőszak kísérletérőlSzilágyi sem várta meg a szombati kongresszus végét, pedig eredetileg úgy volt, hogy elindul az alelnöki választáson. A kapunál várakozó újságírónak azonban bejelentette, hogy visszavonta alelnöki szándéknyilatkozatát, és maga helyett Ander Balázst ajánlotta a küldöttek figyelmébe.
Kérdésünkre Szilágyi elmondta, hogy a zaklatásos ügy konkrétan nem jött elő témaként a kongresszuson, de fenntartja állítását, hogy Jakab végig tudott a történtekről, és úgy nem tett semmit.
Szilágyi hangsúlyozta, hogy nem kell hallomásokra hagyatkoznia: „azért tartom fenn ezt az állításomat, mert én magam közöltem vele”. Arra a kérdésünkre, hogy a kongresszuson, ha plénumon nem is, Jakabbal folytatott négyszemközti beszélgetésen előkerült-e az eset, Szilágyi György megjegyezte, hogy hónapok óta nem folytat négyszemközti beszélgetést a pártelnökkel. Egyetlen találkozójuk volt, amikor az etikai vizsgálat elindult. Az egyórás találkozó „nem baráti hangnem zajlott”. Máskülönben – ismételte meg a pártelnökben csalódott Szilágyi – „hónapok óta nem beszélgettünk, most sem váltottunk szót”.
Alelnökök
Ander Balázs a szavazatok 87,3 százalékával lett alelnök, őt követi Z. Kárpát Dániel (63,5 százalék), Lukács László György (57,2 százalék), Dudás Róbert (55 százalék), Kvárik Anita (50,4 százalék) és Magyar Zoltán (49,6 százalék).
